Title: Valové opevnenie v pohorí Burda na Slovensku
Variant title:
- A fortified wall line in the Burda Mountains, Slovakia
- Die Wallbefestigung im Burda-Gebirge in der Slowakei
Source document: Archaeologia historica. 2019, vol. 44, iss. 1, pp. 113-123
Extent
113-123
-
ISSN0231-5823 (print)2336-4386 (online)
Persistent identifier (DOI): https://doi.org/10.5817/AH2019-1-5
Stable URL (handle): https://hdl.handle.net/11222.digilib/141296
Type: Article
Language
Summary language
License: CC BY-NC-ND 4.0 International
Notice: These citations are automatically created and might not follow citation rules properly.
Abstract(s)
Príspevok sa sústredí na dosiaľ nepublikované archeologické nálezisko v pohorí Burda v okolí mesta Štúrovo v juhovýchodnom cípe juhozápadného Slovenska. V rámci záchranného výskumu Katedry archeológie Univerzity Konštantína Filozofa v Nitre v roku 2013 tu bolo zdokumentované valové opevnenie tiahnuce sa naprieč pohorím v dĺžke 1 km. Skúmaný bol jeden kompletný profil v mieste jeho križovania s lesnou cestou. Príspevok si kladie za cieľ analýzu nálezového celku a pokúša sa aj o historickú interpretáciu skúmaného prameňa.
This contribution focuses on an unpublished archaeological site in the Burda Mountains, near the town of Štúrovo in the south-eastern tip of south-western Slovakia. Rescue research conducted in 2013 by the Department of Archaeology of Constantine the Philosopher University in Nitra documented a onekilometre long fortified wall line running across the mountains. One complete profile in the place of its intersection with a forest track was investigated. The article analyses the find and presents the historical interpretation of the researched source.
Note
Práca bola podporená Agentúrou na podporu výskumu a vývoja na základe zmluvy č. APVV-0063-17 "Vita intra muros – interdisciplinárny výskum hradov stredného Slovenska".
Die vorliegende Arbeit wurde von der Agentur zur Förderung von Forschung und Entwicklung durch Vertrag Nr. APVV-0063-17 "Vita intra muros – interdisziplinäre Erforschung von Burgen der Mittelslowakei" gefördert.
References
[1] BELJAK PAŽINOVÁ, N.–ŠALIOVÁ, S., 2017: Zabudnutý cintorín Kakathu objavený?, Studia Historica Nitriensia 21 – Supplementum 1, 35–47. | DOI 10.17846/SHN.2017.21.S.35-47
[2] BEDNÁR, P., 2012: Počiatky Nitrianskeho hradu. In: Nitriansky hrad a Katedrálny chrám – Bazilika sv. Emeráma (Judák, V., ed.), 45–46. Nitra.
[3] BEDNÁR, P.–SAMUEL, M., 2004: Entwicklung der Befestigung der Nitraer Burg im 11. Jahrhundert, SlArch XLIX, 328–330.
[4] BELJAK, J., 2010: Spečené valy v Honte. In: Zlatá kniha Hontu (Urban, P. et al., edd.), 359–362. Martin.
[5] BOROVSZKY, S., 1906: Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város. Magyarország Vármegyéi és Városai. Budapest.
[6] HEGYI, K., 2007: A török hódoltság várai és várkatonasága. II. kötet. Budapest.
[7] HENSZLMANN, I., 1878: Úti jegyzetek, Archeológiai Értesítő 12, 247–251.
[8] ISTVÁNOVITS, E.–KULCSÁR, V., 2002: The History and perspectives of the research of the Csörsz Ditch (Limes Sarmatiae). In: Limes XVIII. Proceedings of the 18th international Congress of Roman frontier Studies held in Amman, Jordan (Freeman, P. et al., edd.), 625–627. Budapest.
[9] IVANIČ, P., 2011: Stredoveká cestná sieť na Pohroní a Poiplí. Nitra.
[10] JANŠÁK, Š., 1938: Staré osídlenie Slovenska. Dolný Ipeľ a Hron v praveku. Turčiansky Sv. Martin.
[11] JÁRDÁNYI-PAULOVICS, I., 1949: A vasvári régészeti kutatások eredményei az 1948. évben. Debrecen.
[12] KISS, G.–TÓTH, E., 1987: A vasvári "Római sánc" és a "Katonák útja" időrendje és értelmezése. (Adatok a korai magyar gyepűrendszer topográfiájához I.) – Die Chronologie und Interpretierung des "Römischen Walles" und der "Heerstraβe" zu Vasvár (Beiträge zur Topographie des frühungarischen Verhaugürtelsystems I.), Communicationes Archaeologicae Hungariae 1987, 101–137.
[13] KISS, G.–TÓTH, E., 2001: A vasvári sánc. Határvédelem az Árpád-korban, Élet és Tudomány 56/33, 1035–1037.
[14] KNAUZ, F., 1874: Monumenta ecclesiae Strigoniensis. Tomus primus.
[15] KOLNÍK, T., 1978: Zisťovací výskum tzv. spečeného valu v Žemberovciach – Feststellungegrabung des sog. verbrannten Walles in Žemberovce. In: AVANS 1977, 139–141. Nitra.
[16] KOLNÍK, T., 1999: Gab es einem Limes Quadurorum? Langwälle in der Südwestslowakei. In: Germanen beiderseits des spätantiken Limes. Spisy archeologického ústavu AV ČR Brno 14 (Tejral, J.–Fischer, Th.–Precht, G., edd.), 163–177. Köln – Brno.
[17] KOLNÍK, T.–ROTH, P., 1984: Zisťovací výskum tzv. dlhého valu v Novom Tekove – Probegrabung im sog. langen Wall in Nový Tekov. In: AVANS 1983, 120–122. Nitra.
[18] KORCSMÁROS, L., 1995: Ipolydamásd története 1262–1990. Ipolydamásd.
[19] MEDVECKÝ, K., 1924: Andrej Kmeť, jeho život a dielo. Bojnice.
[20] MÉSZÁROS, Gy., 1997: Erdőgazdálkodás a honfoglalás után, Erdészeti Lapok 132/6, 192–193.
[21] MIKLÓS, Zs., 1989: Ipolydamásd várai, Váci Könyvek 4, 7–28.
[22] MIKLÓS, Zs., 1990: Ipolydamásd-Zuvár. In: Castrum Bene 1989. Várak a 13. században (Horváth, L., ed.), 190–195. Gyöngyös.
[23] MORDOVIN, M., 2013: Archeologický výskum komitátneho Hontianskeho hradu, Acta Historica Neosoliensia 16, 6–37.
[24] NOVÁKI, Gy., 1964: Zur Frage der sogenannten Brandwälle in Ungarn, Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 16, 99–149.
[25] NOVÁKI, Gy.–SÁNDORFI, Gy., 1987: A soproni belváros "vörös sánca" kutatásának eredményei, Soproni Szemle 41, 38–48.
[26] NOVÁKI, Gy.–SÁNDORFI, Gy.–MIKLÓS, Zs., 1979: A Börzsöny hegység őskori és középkori várai. Budapest.
[27] PIŠÚT, P.–PROCHÁZKA, J.–BANDURA, P., 2016: Pohorie Burda na starších mapách – Burda Mts. on historical maps, Ochrana prírody 27, 5–21.
[28] RÓMER, F., 1876: Román- és átmenetkorú építmények hazánk területén, Archaeológiai Közlemények 10/2, 1–61.
[29] SOPRONI, S., 1969: Limes Sarmatiae, Archeológiai Értesítő 96, 43–53.
[30] ŠTEFANOVIČOVÁ, T., 1975: Bratislavský hrad v 9.–12. storočí. Bratislava.
[31] ŠTEFANOVIČOVÁ, T., 1987: A szlovákiai égett sáncok kérdéséhez, Soproni Szemle 41, 340–347.
[32] ŠTEFANOVIČOVÁ, T., 1998: Neufunde aus der Bratislavaer Burg. In: Frühmittelalterlicher Burgenbau in Mittel- und Osteuropa (Henning, J.–Ruttkay, A. T., edd.), 427–434. Bonn.
[33] VADAY, A., 2001: Militia inermis, militia armata. Bemerkungen zur Frage des Limes Sarmatiae, SlArch XLIX, 249–276.
[34] VAŠKOVÝCH, I. et al., 1982: Vysvetlivky ku geologickej mape juhovýchodnej časti Podunajskej nížiny 1 : 50 000. Bratislava.
[2] BEDNÁR, P., 2012: Počiatky Nitrianskeho hradu. In: Nitriansky hrad a Katedrálny chrám – Bazilika sv. Emeráma (Judák, V., ed.), 45–46. Nitra.
[3] BEDNÁR, P.–SAMUEL, M., 2004: Entwicklung der Befestigung der Nitraer Burg im 11. Jahrhundert, SlArch XLIX, 328–330.
[4] BELJAK, J., 2010: Spečené valy v Honte. In: Zlatá kniha Hontu (Urban, P. et al., edd.), 359–362. Martin.
[5] BOROVSZKY, S., 1906: Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város. Magyarország Vármegyéi és Városai. Budapest.
[6] HEGYI, K., 2007: A török hódoltság várai és várkatonasága. II. kötet. Budapest.
[7] HENSZLMANN, I., 1878: Úti jegyzetek, Archeológiai Értesítő 12, 247–251.
[8] ISTVÁNOVITS, E.–KULCSÁR, V., 2002: The History and perspectives of the research of the Csörsz Ditch (Limes Sarmatiae). In: Limes XVIII. Proceedings of the 18th international Congress of Roman frontier Studies held in Amman, Jordan (Freeman, P. et al., edd.), 625–627. Budapest.
[9] IVANIČ, P., 2011: Stredoveká cestná sieť na Pohroní a Poiplí. Nitra.
[10] JANŠÁK, Š., 1938: Staré osídlenie Slovenska. Dolný Ipeľ a Hron v praveku. Turčiansky Sv. Martin.
[11] JÁRDÁNYI-PAULOVICS, I., 1949: A vasvári régészeti kutatások eredményei az 1948. évben. Debrecen.
[12] KISS, G.–TÓTH, E., 1987: A vasvári "Római sánc" és a "Katonák útja" időrendje és értelmezése. (Adatok a korai magyar gyepűrendszer topográfiájához I.) – Die Chronologie und Interpretierung des "Römischen Walles" und der "Heerstraβe" zu Vasvár (Beiträge zur Topographie des frühungarischen Verhaugürtelsystems I.), Communicationes Archaeologicae Hungariae 1987, 101–137.
[13] KISS, G.–TÓTH, E., 2001: A vasvári sánc. Határvédelem az Árpád-korban, Élet és Tudomány 56/33, 1035–1037.
[14] KNAUZ, F., 1874: Monumenta ecclesiae Strigoniensis. Tomus primus.
[15] KOLNÍK, T., 1978: Zisťovací výskum tzv. spečeného valu v Žemberovciach – Feststellungegrabung des sog. verbrannten Walles in Žemberovce. In: AVANS 1977, 139–141. Nitra.
[16] KOLNÍK, T., 1999: Gab es einem Limes Quadurorum? Langwälle in der Südwestslowakei. In: Germanen beiderseits des spätantiken Limes. Spisy archeologického ústavu AV ČR Brno 14 (Tejral, J.–Fischer, Th.–Precht, G., edd.), 163–177. Köln – Brno.
[17] KOLNÍK, T.–ROTH, P., 1984: Zisťovací výskum tzv. dlhého valu v Novom Tekove – Probegrabung im sog. langen Wall in Nový Tekov. In: AVANS 1983, 120–122. Nitra.
[18] KORCSMÁROS, L., 1995: Ipolydamásd története 1262–1990. Ipolydamásd.
[19] MEDVECKÝ, K., 1924: Andrej Kmeť, jeho život a dielo. Bojnice.
[20] MÉSZÁROS, Gy., 1997: Erdőgazdálkodás a honfoglalás után, Erdészeti Lapok 132/6, 192–193.
[21] MIKLÓS, Zs., 1989: Ipolydamásd várai, Váci Könyvek 4, 7–28.
[22] MIKLÓS, Zs., 1990: Ipolydamásd-Zuvár. In: Castrum Bene 1989. Várak a 13. században (Horváth, L., ed.), 190–195. Gyöngyös.
[23] MORDOVIN, M., 2013: Archeologický výskum komitátneho Hontianskeho hradu, Acta Historica Neosoliensia 16, 6–37.
[24] NOVÁKI, Gy., 1964: Zur Frage der sogenannten Brandwälle in Ungarn, Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 16, 99–149.
[25] NOVÁKI, Gy.–SÁNDORFI, Gy., 1987: A soproni belváros "vörös sánca" kutatásának eredményei, Soproni Szemle 41, 38–48.
[26] NOVÁKI, Gy.–SÁNDORFI, Gy.–MIKLÓS, Zs., 1979: A Börzsöny hegység őskori és középkori várai. Budapest.
[27] PIŠÚT, P.–PROCHÁZKA, J.–BANDURA, P., 2016: Pohorie Burda na starších mapách – Burda Mts. on historical maps, Ochrana prírody 27, 5–21.
[28] RÓMER, F., 1876: Román- és átmenetkorú építmények hazánk területén, Archaeológiai Közlemények 10/2, 1–61.
[29] SOPRONI, S., 1969: Limes Sarmatiae, Archeológiai Értesítő 96, 43–53.
[30] ŠTEFANOVIČOVÁ, T., 1975: Bratislavský hrad v 9.–12. storočí. Bratislava.
[31] ŠTEFANOVIČOVÁ, T., 1987: A szlovákiai égett sáncok kérdéséhez, Soproni Szemle 41, 340–347.
[32] ŠTEFANOVIČOVÁ, T., 1998: Neufunde aus der Bratislavaer Burg. In: Frühmittelalterlicher Burgenbau in Mittel- und Osteuropa (Henning, J.–Ruttkay, A. T., edd.), 427–434. Bonn.
[33] VADAY, A., 2001: Militia inermis, militia armata. Bemerkungen zur Frage des Limes Sarmatiae, SlArch XLIX, 249–276.
[34] VAŠKOVÝCH, I. et al., 1982: Vysvetlivky ku geologickej mape juhovýchodnej časti Podunajskej nížiny 1 : 50 000. Bratislava.