Název: Stredoveký a včasnonovoveký (kostolný) cintorín v Nesvadoch, v polohe Jánoska part : (výskum Bélu Szőkeho v rokoch 1938 a 1943)
Variantní název:
- The churchyard in Nesvady-Jánoska part from the Middle Ages and the early modern age : (excavations conducted by Béla Szőke in 1938 and 1943)
- Der mittelalterliche und frühneuzeitliche Kirchenfriedhof in Nesvady-Jánoska part : (die Ausgrabungen Béla Szőkes in den Jahren 1938 und 1943)
Zdrojový dokument: Archaeologia historica. 2018, roč. 43, č. 1, s. 21-33
Rozsah
21-33
-
ISSN0231-5823 (print)2336-4386 (online)
Trvalý odkaz (DOI): https://doi.org/10.5817/AH2018-1-2
Trvalý odkaz (handle): https://hdl.handle.net/11222.digilib/138120
Type: Článek
Jazyk
Jazyk shrnutí
Licence: Neurčená licence
Upozornění: Tyto citace jsou generovány automaticky. Nemusí být zcela správně podle citačních pravidel.
Abstrakt(y)
Stredoveký a včasnonovoveký cintorín v Nesvadoch, v polohe Jánoska part (výskum Bélu Szőkeho v rokoch 1938 a 1943). Štúdia prináša krátku informatívnu správu o cintoríne v Nesvadoch-Jánoska part. Kostolný cintorín sa nachádza na pravom brehu rieky Nitra. Polohu náleziska nazvali podľa sochy svätého Jána Nepomuckého, ktorá tam v súčasnosti stojí. Na uvedenom mieste odkryl Béla Szőke v rokoch 1938 a 1943 okolo 300 stredovekých a včasnonovovekých hrobov. Na cintoríne sa pochovávalo od 11. do 18. storočia.
This article gives a short introduction to the churchyard in Nesvady-Jánoska part. The churchyard is situated on the bank of the river Nitra, and is named after a statue of St. John of Nepomuk. Béla Szőke excavated on the site ca. 300 graves from the Middle Ages and the early modern age in 1938 and 1943. The churchyard was used from the 11th century until the 18th century.
Note
Predložený príspevok vznikol vďaka spoločného projektu SASPRO 0104/01/03, ktorý bol financovaný Slovenskou akadémiou vied a Európskou úniou.
Der vorliegende Beitrag entstand dank des von der Slowakischen Akademie der Wissenschaften und der Europäischen Union finanzierten Gemeinschaftprojektes SASPRO 0104/01/03.
Reference
[1] BÁRDOS, E., 1987: Középkori templom és temető Kaposvár határában II. − Medieval Church and Cemetery in the Vicinity of Kaposvár II, Somogyi Múzeumok Közleményei 8, 5–82.
[2] BÓNA, I., 1978: Árpádenzeitliche Kirche und Kirchhof im südlichen Stadtgebiet von Donaújváros, Alba Regia 16, 99–157.
[3] BOROVSZKY, S., ed., 1907: Komárom vármegye és Komárom sz. kir. város. In: Magyarország vármegyéi és városai, 108–109. Budapest.
[4] DOBOSI, J., 1997: Naszvad az én falum. Komárno.
[5] DOBOSI, J., 2002: Naszvad. Nesvady.
[6] DRENKO, Z., 1994: Zaniknutá stredoveká dedina Bizovo – Das abgegangene mittelalterliche Dorf Bizovo, ZbSNM LXXXVIII. Archeológia 4, 129–152.
[7] FEHÉR, G.–ÉRY, K.–KRALOVÁNSZKY, A., 1962: A Közép-Duna-medence magyar honfoglalás- és kora Árpád-kori sírleletei. Leletkataszter. Budapest.
[8] GÁBOR, G., 2006: Középkori pártaövek Békés megyében, A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28, 111–142.
[9] GÁLL, E., 2013: Az Erdélyi-medence, a Partium és a Bánság 10–11. századi temetői, szórvány- és kincsleletei. Budapest – Szeged.
[10] GYÖRFFY, GY., 1987: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza III. Budapest.
[11] HAMPEL, J., 1907: Újabb tanulmányok a honfoglalási kor emlékeiről. Budapest.
[12] HANULIAK, M., 1994: Malé Kosihy I. Pohrebisko z 10.–11. storočia. Nitra.
[13] HEGEDÜS, A.–TÓTH, K., 2000: Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa 9. Esztergomi főegyházmegye. Esztergom.
[14] HLATKY, M., 1938: A magyar gyűrű. Budapest.
[15] HUNKA, J., 2002: Nálezy cirkevných sviatostiek zo 17. až 19. storočia zo Slovenska. In: Peníze v proměnách času 3, 235–242. Ostrava.
[16] CHROPOVSKÝ, B., 1972: Príspevok k problematike cirkevnej architektúry a počiatkom kresťanstva na Slovensku, Monumentorum tutela – Ochrana pamiatok 8, 173–208.
[17] KISS, G.–KISS, E. CS., 1992: 17. századi női viseletmaradványok a szombathelyi Szent Márton templomban. Lapok Szombathely történetéből 14. Panniculus C/14. Szombathely.
[18] KISS, G.–KISS, E. CS., 1992a: 17. századi férfi viseletmaradványok a szombathelyi Szent Márton templomban. Lapok Szombathely történetéből 15. Panniculus C/15. Szombathely.
[19] KISS, G.–KISS, E. CS., 1994: 17–18. századi gyöngyös párták a szombathelyi Szent Márton templomból. Lapok Szombathely történetéből 29. Panniculus C/36. Szombathely.
[20] KOVÁCS, L., 1994: Das frühárpádenzeitliche Gräberfeld von Szabolcs. Varia Archaeologica Hungarica 6. Budapest.
[21] KRAMMER, J., 1962: Szőke Béla, Arrabona 4, 5–8.
[22] KRÁLIKOVÁ, M., 2007: Pohřební ritus 16.–18. století na území střední Evropy. Panoráma Antropologie 35. Brno.
[23] KRUPICA, O., 1978: Krásno. Pohrebisko pri kostole, Západné Slovensko 5, 80–205.
[24] KULCSÁR, M., 1996: Néhány megjegyzés az Árpád-kori karikaékszerek viseletének kérdéséhez. Az ún. köpűs záródású karikák, Savaria 22/3 (1992–1995), 249–275.
[25] KÜHTREIBER, K.–FETTINGER, B.–HEISS, A. G., 2014: "… der Leichenfriedhof unter den Fenstern der Propsteiherrschafft …" Der frühneuzeitliche Friedhof auf dem Probsteiberg in Zwettl, Beiträge zur Mittelalterarchäologie in Österreich 30, 111–176.
[26] LEHNER, M., 1966: Die Archäologie des Leechhügels. In: Forschungen zur Lechkirche in Graz, Fundberichte aus Österreich, Materialhefte A/4, 19–156.
[27] LIPPOK, J., 2009: Corona Funebris – Neuzeitliche Totenkronen. Beiträge zur Ur- und Frühgeschichte Mitteleuropas 54. Langenweissbach.
[28] MADARAS, L., 2001: VII–VIII. századi avar temetőrészlet Berekfürdőből, Tisicum 12, 173–196.
[29] MÉRAI, D., 2010: "The True and Exact Dresses and Fashion." Archaeological Clothing Remains and their Social Contexts in Sixteenth- and Seventeenth-Century Hungary. BAR International Series 2078. Oxford.
[30] MOJZSIS, D., 1985: Magyar és spanyol típusú női öltözetek a nagylózsi leletben. (16–17. század), Művészettörténeti Értesítő 34, 150–154.
[31] NAGY, K. E., 1982: Die Tracht eines vornehmen ungarischen Mädchens aus dem 16. Jahrhundert. Restaurierung und Rekonstruktion des Boldvaer Fundes, Ars Dekorativa 7, 29–79.
[32] RUTTKAY, A., 1996: Mittelalterlicher Friedhof in Ducové, Flur Kostelec, Bez. Trnava. Beitrag zum Studium der Beziehungen zwischen den sog. Reihengräberfeldern und Kirchenfriedhofen vor dem 13. Jh. In: Ethnische und kulturelle Verhältnisse an der mittleren Donau vom 6. bis zum 11. Jahrhundert (Bialeková, D.–Zábojník, J., edd.), 391–408. Bratislava.
[33] RUTTKAY, A., 2005: Archeologický výskum kostola sv. Michala v Drážovciach a na jeho okolí. In: Dávne dejiny Nitry a okolia vo svetle najnovších archeologických nálezov (Ruttkay, M., ed.), 99–108. Nitra.
[34] SELMECZI, L., 2006: "… Istentül adattál édes szűz koronám". Adatok a párta történetéhez a Kárpát-medencében, Ethnographia 117, 17–64.
[35] SZENTGÁLI, K., 1942: A kegyérmek ismeretének alapjai, Az Érem 10, 1(237)–14(250).
[36] SZILÁGYI, I., 1992: Rózsafüzérek és tartozékaik a szombathelyi Szent Márton templomban. Lapok Szombathely történetéből 17. Panniculus C/17. Szombathely.
[37] SZŐKE, B., 1938: A városi múzeum újabb ásatásai Naszvadon, Érsekújvár és vidéke, szeptember, 18, 5.
[38] SZŐKE, B., 1941: Honfoglalás kori sírok Naszvadon – Gräber der ungarischen Landnahmezeit in Naszvad, Folia Archaeologica 3–4, 214–224.
[39] SZŐKE, B., 1955: Z minulosti musea v Novych Zámkách na Slovensku, AR VII, 528–529.
[40] TOČÍK, A., 1983: Nedožitých 70 rokov Bélu Szőkeho – Szőke Béla meg nem élt 70. születésnapjára, Castrum Novum 2, 3–11.
[2] BÓNA, I., 1978: Árpádenzeitliche Kirche und Kirchhof im südlichen Stadtgebiet von Donaújváros, Alba Regia 16, 99–157.
[3] BOROVSZKY, S., ed., 1907: Komárom vármegye és Komárom sz. kir. város. In: Magyarország vármegyéi és városai, 108–109. Budapest.
[4] DOBOSI, J., 1997: Naszvad az én falum. Komárno.
[5] DOBOSI, J., 2002: Naszvad. Nesvady.
[6] DRENKO, Z., 1994: Zaniknutá stredoveká dedina Bizovo – Das abgegangene mittelalterliche Dorf Bizovo, ZbSNM LXXXVIII. Archeológia 4, 129–152.
[7] FEHÉR, G.–ÉRY, K.–KRALOVÁNSZKY, A., 1962: A Közép-Duna-medence magyar honfoglalás- és kora Árpád-kori sírleletei. Leletkataszter. Budapest.
[8] GÁBOR, G., 2006: Középkori pártaövek Békés megyében, A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28, 111–142.
[9] GÁLL, E., 2013: Az Erdélyi-medence, a Partium és a Bánság 10–11. századi temetői, szórvány- és kincsleletei. Budapest – Szeged.
[10] GYÖRFFY, GY., 1987: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza III. Budapest.
[11] HAMPEL, J., 1907: Újabb tanulmányok a honfoglalási kor emlékeiről. Budapest.
[12] HANULIAK, M., 1994: Malé Kosihy I. Pohrebisko z 10.–11. storočia. Nitra.
[13] HEGEDÜS, A.–TÓTH, K., 2000: Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa 9. Esztergomi főegyházmegye. Esztergom.
[14] HLATKY, M., 1938: A magyar gyűrű. Budapest.
[15] HUNKA, J., 2002: Nálezy cirkevných sviatostiek zo 17. až 19. storočia zo Slovenska. In: Peníze v proměnách času 3, 235–242. Ostrava.
[16] CHROPOVSKÝ, B., 1972: Príspevok k problematike cirkevnej architektúry a počiatkom kresťanstva na Slovensku, Monumentorum tutela – Ochrana pamiatok 8, 173–208.
[17] KISS, G.–KISS, E. CS., 1992: 17. századi női viseletmaradványok a szombathelyi Szent Márton templomban. Lapok Szombathely történetéből 14. Panniculus C/14. Szombathely.
[18] KISS, G.–KISS, E. CS., 1992a: 17. századi férfi viseletmaradványok a szombathelyi Szent Márton templomban. Lapok Szombathely történetéből 15. Panniculus C/15. Szombathely.
[19] KISS, G.–KISS, E. CS., 1994: 17–18. századi gyöngyös párták a szombathelyi Szent Márton templomból. Lapok Szombathely történetéből 29. Panniculus C/36. Szombathely.
[20] KOVÁCS, L., 1994: Das frühárpádenzeitliche Gräberfeld von Szabolcs. Varia Archaeologica Hungarica 6. Budapest.
[21] KRAMMER, J., 1962: Szőke Béla, Arrabona 4, 5–8.
[22] KRÁLIKOVÁ, M., 2007: Pohřební ritus 16.–18. století na území střední Evropy. Panoráma Antropologie 35. Brno.
[23] KRUPICA, O., 1978: Krásno. Pohrebisko pri kostole, Západné Slovensko 5, 80–205.
[24] KULCSÁR, M., 1996: Néhány megjegyzés az Árpád-kori karikaékszerek viseletének kérdéséhez. Az ún. köpűs záródású karikák, Savaria 22/3 (1992–1995), 249–275.
[25] KÜHTREIBER, K.–FETTINGER, B.–HEISS, A. G., 2014: "… der Leichenfriedhof unter den Fenstern der Propsteiherrschafft …" Der frühneuzeitliche Friedhof auf dem Probsteiberg in Zwettl, Beiträge zur Mittelalterarchäologie in Österreich 30, 111–176.
[26] LEHNER, M., 1966: Die Archäologie des Leechhügels. In: Forschungen zur Lechkirche in Graz, Fundberichte aus Österreich, Materialhefte A/4, 19–156.
[27] LIPPOK, J., 2009: Corona Funebris – Neuzeitliche Totenkronen. Beiträge zur Ur- und Frühgeschichte Mitteleuropas 54. Langenweissbach.
[28] MADARAS, L., 2001: VII–VIII. századi avar temetőrészlet Berekfürdőből, Tisicum 12, 173–196.
[29] MÉRAI, D., 2010: "The True and Exact Dresses and Fashion." Archaeological Clothing Remains and their Social Contexts in Sixteenth- and Seventeenth-Century Hungary. BAR International Series 2078. Oxford.
[30] MOJZSIS, D., 1985: Magyar és spanyol típusú női öltözetek a nagylózsi leletben. (16–17. század), Művészettörténeti Értesítő 34, 150–154.
[31] NAGY, K. E., 1982: Die Tracht eines vornehmen ungarischen Mädchens aus dem 16. Jahrhundert. Restaurierung und Rekonstruktion des Boldvaer Fundes, Ars Dekorativa 7, 29–79.
[32] RUTTKAY, A., 1996: Mittelalterlicher Friedhof in Ducové, Flur Kostelec, Bez. Trnava. Beitrag zum Studium der Beziehungen zwischen den sog. Reihengräberfeldern und Kirchenfriedhofen vor dem 13. Jh. In: Ethnische und kulturelle Verhältnisse an der mittleren Donau vom 6. bis zum 11. Jahrhundert (Bialeková, D.–Zábojník, J., edd.), 391–408. Bratislava.
[33] RUTTKAY, A., 2005: Archeologický výskum kostola sv. Michala v Drážovciach a na jeho okolí. In: Dávne dejiny Nitry a okolia vo svetle najnovších archeologických nálezov (Ruttkay, M., ed.), 99–108. Nitra.
[34] SELMECZI, L., 2006: "… Istentül adattál édes szűz koronám". Adatok a párta történetéhez a Kárpát-medencében, Ethnographia 117, 17–64.
[35] SZENTGÁLI, K., 1942: A kegyérmek ismeretének alapjai, Az Érem 10, 1(237)–14(250).
[36] SZILÁGYI, I., 1992: Rózsafüzérek és tartozékaik a szombathelyi Szent Márton templomban. Lapok Szombathely történetéből 17. Panniculus C/17. Szombathely.
[37] SZŐKE, B., 1938: A városi múzeum újabb ásatásai Naszvadon, Érsekújvár és vidéke, szeptember, 18, 5.
[38] SZŐKE, B., 1941: Honfoglalás kori sírok Naszvadon – Gräber der ungarischen Landnahmezeit in Naszvad, Folia Archaeologica 3–4, 214–224.
[39] SZŐKE, B., 1955: Z minulosti musea v Novych Zámkách na Slovensku, AR VII, 528–529.
[40] TOČÍK, A., 1983: Nedožitých 70 rokov Bélu Szőkeho – Szőke Béla meg nem élt 70. születésnapjára, Castrum Novum 2, 3–11.