Název: Využitie stanov v stredovekom Uhorsku
Variantní název:
- The use of tents in medieval Hungary
- Die Nutzung von Zelten im mittelalterlichen Ungarn
Zdrojový dokument: Archaeologia historica. 2022, roč. 47, č. 2, s. 665-686
Rozsah
665-686
-
ISSN0231-5823 (print)2336-4386 (online)
Trvalý odkaz (DOI): https://doi.org/10.5817/AH2022-2-9
Trvalý odkaz (handle): https://hdl.handle.net/11222.digilib/digilib.76764
Type: Článek
Jazyk
Jazyk shrnutí
Licence: CC BY-NC-ND 4.0 International
Upozornění: Tyto citace jsou generovány automaticky. Nemusí být zcela správně podle citačních pravidel.
Abstrakt(y)
V našom príspevku sa zaoberáme používaním stanov v stredovekom Uhorsku. V období od 10. do 16. storočia boli stany na skúmanom území využívané Slovanmi, Maďarmi, Kumánmi, Tatármi, Rómami, no i ďalšími tu sídliacimi či prisťahovanými etnikami. Opisujeme ich využitie ako trvalého alebo dočasného obydlia, ako núdzovej náhrady strechy nad hlavou, ako provizórneho prístrešku počas dlhého cestovania, počas vojenských výprav, presunov vojenských oddielov alebo obchodníkov či kupeckých kolón. Pri výskume využívame tri druhy prameňov: archeologické, písomné a ikonografické. Všímame si typológiu stanov, ich konštrukciu, používanú terminológiu a výber materiálov pre ich zhotovenie. Náš výskum je sťažený malým počtom zachovaných historických a archeologických zdrojov, no i minimálnym počtom vedeckých publikácií o problematike stanov v celoeurópskom meradle.
This contribution discusses the use of tents in medieval Hungary. In the period between the 10th and the 16th century, tents in the territory under study were used by Slavs, Hungarians, Cumans, Tatars and Romanies, as well as by other ethnic groups settled there or those that arrived there. Tents are described as permanent or temporary dwellings, as emergency substitutes for a roof over the head, as makeshift shelters on long journeys, during military expeditions, movement of military troops, merchants or their groups. The research involved three types of sources: archaeological, written and iconographic. The article focuses on the typology of the tents, their construction, the terminology used and the choice of materials. Unfortunately, the research is hampered by the limited amount of preserved historical and archaeological evidence, as well as by the small number of scientific publications on the subject of tents in the European context.
Reference
[1] ADAMČEK, J., 1967: Novi dokumenti o ugušivanju seljačke bune 1573, Arhivski vjesnik 10/1, 69–115.
[2] ADIEGO, I.-X., 2020: Historical Sources on the Romani Language. In: The Palgrave Handbook of Romani Language and Linguistics (Matras, Y.–Tenser, A., edd.). Cham. https://doi.org/10.1007/978-3-030-28105-2_3 | DOI 10.1007/978-3-030-28105-2_3
[3] BÁNKINÉ MOLNÁR, E., 2008: A Kunok Magyarországon. Kiskunfélegyháza.
[4] BILKEI, I., 2002: A zalai köznemesség tárgyi kultúrája, életmódja a 16. századi hiteleshelyi oklevelek alapján, Levéltári Szemle 52/1, 10–22.
[5] BUČKO, P., 2016: Analýza stredovekých valónskych toponým v Rumunsku a Srbsku. Bakalárska práca na Filozofickej fakulte Univerzity Karlovej, Praha.
[6] CANTALAUSA, J., 2003: Diccionari general occitan. A partir dels parlars lengadocians. Cunac.
[7] CC: Codex Cumanicus. Ed. Kuun, G., Prolog. Ligeti, L. Budapest 1981.
[8] CDA: Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. Árpádkori új okmánytár [in 12 vols]. Pest 1860–1874.
[9] CDH: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis, studio et opera G. Fejér [in 13 vols]. Budae 1829–1844.
[10] CDSl: Codex diplomaticus et epistolaris Slovaciae I. (Marsina, R., ed.). Bratislava 1971.
[11] CSÓKA, J. L., 1961: A pannonhalmi alapítólevél interpolálása, Levéltári Közlemények 32, 83–99.
[12] DU CANGE DU FRESNE, Ch., 1734: Glossarium ad scriptore mediae et infimae latinitatis. Tomus V. Parisiis.
[13] EHSz: Estei Hippolit püspök egri számadáskönyvei: 1500–1508. A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 4. (Kovács, P., ed.). Eger 1992.
[14] FEJÉRPATAKY, L., 1885: Magyarországi városok régi számadáskönyvei (Selmeczbánya, Pozsony, Beszterczebánya, Nagyszombat, Sopron, Bártfa és Körmöczbánya városok levéltáraiból). Budapest.
[15] FEÖLDI DOBY, A., 1892: Podmanyiczky család. Budapest.
[16] FS: Fredegarius Scholasticus, Fredegarii et aliorum chronica. Ed. Krusch, B. Hannoverae 1888.
[17] GA: Gallus Anonymus, Kronika a činy polských knížat a vládců. Prel. Förster, J., predh. Wihoda, M. Praha 2009.
[18] HABOVŠTIAK, A., 1985: Stredoveká dedina na Slovensku. Bratislava.
[19] HANULIAK, M.–ZÁBOJNÍK, J., 1980: Výskumy z obdobia stredoveku na trase výstavby Sústavy vodných diel na Dunaji – Untersuchungen auf der Bautrasse des Systems der Wasserkraftwerke an der Donau, AH 5, 193–208.
[20] HORVÁTH, F., 1978: Csengele középkori temploma, A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 66/1, 91–126.
[21] KISS, L., 1980: Földrajzi nevek etimológiai szótára. 3. vyd. Budapest.
[22] KOVÁCS, E. P., 2008: Léhűtők Egerben. Mindennapi élet Estei Hippolit egri püspök udvarában. In: Memoria rerum. Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Oborni T. Á.–Varga, L., edd.). Eger.
[23] KRAJČOVIČ, R., 2005: Živé kroniky slovenských dejín skryté v názvoch obcí a miest. Bratislava.
[24] KRÁLIK, Ľ., 2015: Stručný etymologický slovník slovenčiny. Bratislava. | DOI 10.31168/2305-6754.2017.6.1.24
[25] KUKLICA, P., 2000: Slovník stredovekej latinčiny. Bratislava.
[26] KVETÁNOVÁ, I.–MUSILOVÁ, M., 2006: Possonia – veduta Bratislavy v Palazzo Vecchio vo Florencii, Pamiatky a múzeá 2, 57–62.
[27] MNL OL: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár, Budapest [Maďarský národný archív, Krajinský archív, Budapešť], fond DL-DF.
[28] MACHEK, V., 2010: Etymologický slovník jazyka českého. Praha.
[29] MAREK Z KÁLTU, 2016: Viedenská maľovaná kronika, 1358–1370 (Gocníková, M., ed.). Prekl. Sopko, J.–Lengyelová, T. Bratislava.
[30] MAREK, M., 2006: Cudzie etniká na stredovekom Slovensku. Martin.
[31] MAREK, M., 2011: Národnosti Uhorska. Vysokoškolský učebný text. Trnava.
[32] MAREK, M., 2018: Slovník stredovekej a novovekej latinčiny na Slovensku. Kraków.
[33] MARSINA, R.–MAREK, M., 2008: Tatársky vpád. Budmerice – Bratislava.
[34] MES: Monumenta Ecclesiae Strigoniensis. Tomus secundus: ab a. 1273 ad a. 1321 (Knauz, F., ed.). Strigonii 1882.
[35] MIGNE, J.-P., ed., 1830: Patrologiae cursus completus, Series latina. Vol. 82. Parisiis.
[36] MIŚKIEWICZ, B., 1967: Namiot. In: Labuda, G.–Stieber, Z., Słownik starożytności słowiańskich. Encyklopedyczny zarys kultury Słowian od czasów najdawniejszych do schyłku wieku XII. Tom trzeci L–O. Część druga N–O, 349. Wrocław – Warszawa – Kraków.
[37] MÚCSKA, V., 2000: Kronika anonymného notára kráľa Bela. Budmerice.
[38] NEMEŠ, J., 1999: Testament ako prameň materiálnej kultúry stredoveku (uhorské duchovenstvo), Studia Archaeologica Slovaca Medievalia 2, 113–127.
[39] NEMES, M.–NAGY, G., 1900: Magyar viseletek története. Budapest. Dostupné z: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/MagyarViseletek-magyar-viseletek-tortenete-2/, cit. 25. 3. 2022.
[40] NOVOTNÝ, A., 1956: Biblický slovník. Praha.
[41] OEFELIUS, A. F., 1763: Rerum Boicarum scriptores nusquam antehac editi quibus vicinarum quoque gentium nec non Germaniae universae historiae ex monumentis genuinis historicis et diplomaticis plurimum illustrantur. Tomus I. Augustae Vindelicorum.
[42] PÉTERFFY, C., ed., 1742: Sacra concilia Ecclesiae Romano-Catholicae in Regno Hungariae celebrata ab anno Christi MXVI usque ad annum MDCCXV. Pars prima. Viennae Austriae.
[43] PLEUGER, N., 2005: Der Vocabularius rerum von Wenzeslaus Brack: Untersuchung und Edition eines spätmittelalterlichen Kompendiums. Berlin – New York. https://doi.org/10.1515/9783110922622 | DOI 10.1515/9783110922622
[44] PROFOUS, A.–SVOBODA, J., 1957: Místna jména v Čechách, jejich vznik, původní význam a změny. Díl IV. S–Ž. Praha.
[45] REITH, R., 1990: Lexikon des alten Handwerks. Vom späten Mittelalter bis ins 20. Jahrhundert. München. | DOI 10.7767/zrgga.1992.109.1.484
[46] REJZEK, J., 2015: Český etymologický slovník. Praha.
[47] ROSTA, Sz., 2009: Új eredmények a kunok Duna-Tisza közi szállásterületének kutatásában. In: Kun-kép – A magyarországi kunok hagyatéka (Rosta, Sz., ed.), 175–216. Kiskunfélegyháza.
[48] RPCH: Reginonis abbatis Prumiensis Chronicon, cum continuatione Treverensi (Kurze, F., ed.). Hannoverae 1890.
[49] SABJÁN, T.–TAKÁCS, M., 2002: A ménfőcsanaki 147. objektum – feltárás, rekonstrukció, értelmezés – Das Objekt 147 von Ménfőcsanak. Beschreibung, Rekonstruktion, Interpretation, Központok és falvak a honfoglalás és kora Árpád-kori Magyarországon, Tatabányai Múzeum Tudományos Füzetek 6, 95–119.
[50] SIMON-MUSCHEID, K., 2002: Barchent. In: Historische Lexikon der Schweiz. Band 1, 719–720. Basel.
[51] SLIVKA, M., 2004: Hranice v mentálnom chápaní stredovekého človeka – Grenze in der Mentalwahrnehmung des mittelalterlichen Menschen, AH 29, 9–36.
[52] SZABÓ, I., 1969: A középkori magyar falu. Budapest.
[53] SZELESTEIN, L., 1991: A seitzi legendárium Szent István-legendája, Magyar Könyvszemle 107/1–2, 1–19.
[54] TM: Thietmar von Merseburg, Die Chronik des Bischofs Thietmar von Merseburg und ihre Korveier Überarbeitung. Ed. Holtzmann, R. MGH Scriptores rerum Monumenta Germaniae Historica, Nova Series 9. München 1996. | DOI 10.1524/9783050048451.225
[55] TOČÍK, A., 1964: Záchranný výskum v Bajči-Vlkanove v r. 1959–1960, ŠZ AÚ SAV 12, 5–151.
[56] TÖRÖK, Gy., 1963: Halimba, Az 1962. év régészeti kutatásai / Régészeti Füzetek 15, 48.
[57] TSN: Technický slovník naučný, ilustrovaná encyklopedie věd technických. Díl XII (Kotyška, V.–Teyssler, V., red.). Praha 1936.
[58] VGH: Vita et Gesta Henrici Quinti, Anglorum Regis. Auctore Thomae de Elmham (Haerne, T., ed.). Oxford 1727.
[59] ZÁBOJNÍK, J., 1988: On the Problems of Settlements of the Avar Khaganate Period in Slovakia, AR XL, 401–437.
[60] ZÁVODSZKY, L., 1904: A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai (függelék: a törvények szövege). Budapest. | DOI 10.15170/pontes.2022.05.01.07
[61] ZCsO: A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára. Codex diplomaticus domus senioris comitum Zichy de Zich et Vasonkeo II. (Nagy, Im.–Nagy, Iv.–Véghely, D., edd.). Pest 1872.
[62] ZKO: A zalavári és a kapornaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztái 1545–1548. Zalai gyűjtemény 64. Zalaegerszeg 2008.
[2] ADIEGO, I.-X., 2020: Historical Sources on the Romani Language. In: The Palgrave Handbook of Romani Language and Linguistics (Matras, Y.–Tenser, A., edd.). Cham. https://doi.org/10.1007/978-3-030-28105-2_3 | DOI 10.1007/978-3-030-28105-2_3
[3] BÁNKINÉ MOLNÁR, E., 2008: A Kunok Magyarországon. Kiskunfélegyháza.
[4] BILKEI, I., 2002: A zalai köznemesség tárgyi kultúrája, életmódja a 16. századi hiteleshelyi oklevelek alapján, Levéltári Szemle 52/1, 10–22.
[5] BUČKO, P., 2016: Analýza stredovekých valónskych toponým v Rumunsku a Srbsku. Bakalárska práca na Filozofickej fakulte Univerzity Karlovej, Praha.
[6] CANTALAUSA, J., 2003: Diccionari general occitan. A partir dels parlars lengadocians. Cunac.
[7] CC: Codex Cumanicus. Ed. Kuun, G., Prolog. Ligeti, L. Budapest 1981.
[8] CDA: Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. Árpádkori új okmánytár [in 12 vols]. Pest 1860–1874.
[9] CDH: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis, studio et opera G. Fejér [in 13 vols]. Budae 1829–1844.
[10] CDSl: Codex diplomaticus et epistolaris Slovaciae I. (Marsina, R., ed.). Bratislava 1971.
[11] CSÓKA, J. L., 1961: A pannonhalmi alapítólevél interpolálása, Levéltári Közlemények 32, 83–99.
[12] DU CANGE DU FRESNE, Ch., 1734: Glossarium ad scriptore mediae et infimae latinitatis. Tomus V. Parisiis.
[13] EHSz: Estei Hippolit püspök egri számadáskönyvei: 1500–1508. A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 4. (Kovács, P., ed.). Eger 1992.
[14] FEJÉRPATAKY, L., 1885: Magyarországi városok régi számadáskönyvei (Selmeczbánya, Pozsony, Beszterczebánya, Nagyszombat, Sopron, Bártfa és Körmöczbánya városok levéltáraiból). Budapest.
[15] FEÖLDI DOBY, A., 1892: Podmanyiczky család. Budapest.
[16] FS: Fredegarius Scholasticus, Fredegarii et aliorum chronica. Ed. Krusch, B. Hannoverae 1888.
[17] GA: Gallus Anonymus, Kronika a činy polských knížat a vládců. Prel. Förster, J., predh. Wihoda, M. Praha 2009.
[18] HABOVŠTIAK, A., 1985: Stredoveká dedina na Slovensku. Bratislava.
[19] HANULIAK, M.–ZÁBOJNÍK, J., 1980: Výskumy z obdobia stredoveku na trase výstavby Sústavy vodných diel na Dunaji – Untersuchungen auf der Bautrasse des Systems der Wasserkraftwerke an der Donau, AH 5, 193–208.
[20] HORVÁTH, F., 1978: Csengele középkori temploma, A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 66/1, 91–126.
[21] KISS, L., 1980: Földrajzi nevek etimológiai szótára. 3. vyd. Budapest.
[22] KOVÁCS, E. P., 2008: Léhűtők Egerben. Mindennapi élet Estei Hippolit egri püspök udvarában. In: Memoria rerum. Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Oborni T. Á.–Varga, L., edd.). Eger.
[23] KRAJČOVIČ, R., 2005: Živé kroniky slovenských dejín skryté v názvoch obcí a miest. Bratislava.
[24] KRÁLIK, Ľ., 2015: Stručný etymologický slovník slovenčiny. Bratislava. | DOI 10.31168/2305-6754.2017.6.1.24
[25] KUKLICA, P., 2000: Slovník stredovekej latinčiny. Bratislava.
[26] KVETÁNOVÁ, I.–MUSILOVÁ, M., 2006: Possonia – veduta Bratislavy v Palazzo Vecchio vo Florencii, Pamiatky a múzeá 2, 57–62.
[27] MNL OL: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár, Budapest [Maďarský národný archív, Krajinský archív, Budapešť], fond DL-DF.
[28] MACHEK, V., 2010: Etymologický slovník jazyka českého. Praha.
[29] MAREK Z KÁLTU, 2016: Viedenská maľovaná kronika, 1358–1370 (Gocníková, M., ed.). Prekl. Sopko, J.–Lengyelová, T. Bratislava.
[30] MAREK, M., 2006: Cudzie etniká na stredovekom Slovensku. Martin.
[31] MAREK, M., 2011: Národnosti Uhorska. Vysokoškolský učebný text. Trnava.
[32] MAREK, M., 2018: Slovník stredovekej a novovekej latinčiny na Slovensku. Kraków.
[33] MARSINA, R.–MAREK, M., 2008: Tatársky vpád. Budmerice – Bratislava.
[34] MES: Monumenta Ecclesiae Strigoniensis. Tomus secundus: ab a. 1273 ad a. 1321 (Knauz, F., ed.). Strigonii 1882.
[35] MIGNE, J.-P., ed., 1830: Patrologiae cursus completus, Series latina. Vol. 82. Parisiis.
[36] MIŚKIEWICZ, B., 1967: Namiot. In: Labuda, G.–Stieber, Z., Słownik starożytności słowiańskich. Encyklopedyczny zarys kultury Słowian od czasów najdawniejszych do schyłku wieku XII. Tom trzeci L–O. Część druga N–O, 349. Wrocław – Warszawa – Kraków.
[37] MÚCSKA, V., 2000: Kronika anonymného notára kráľa Bela. Budmerice.
[38] NEMEŠ, J., 1999: Testament ako prameň materiálnej kultúry stredoveku (uhorské duchovenstvo), Studia Archaeologica Slovaca Medievalia 2, 113–127.
[39] NEMES, M.–NAGY, G., 1900: Magyar viseletek története. Budapest. Dostupné z: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/MagyarViseletek-magyar-viseletek-tortenete-2/, cit. 25. 3. 2022.
[40] NOVOTNÝ, A., 1956: Biblický slovník. Praha.
[41] OEFELIUS, A. F., 1763: Rerum Boicarum scriptores nusquam antehac editi quibus vicinarum quoque gentium nec non Germaniae universae historiae ex monumentis genuinis historicis et diplomaticis plurimum illustrantur. Tomus I. Augustae Vindelicorum.
[42] PÉTERFFY, C., ed., 1742: Sacra concilia Ecclesiae Romano-Catholicae in Regno Hungariae celebrata ab anno Christi MXVI usque ad annum MDCCXV. Pars prima. Viennae Austriae.
[43] PLEUGER, N., 2005: Der Vocabularius rerum von Wenzeslaus Brack: Untersuchung und Edition eines spätmittelalterlichen Kompendiums. Berlin – New York. https://doi.org/10.1515/9783110922622 | DOI 10.1515/9783110922622
[44] PROFOUS, A.–SVOBODA, J., 1957: Místna jména v Čechách, jejich vznik, původní význam a změny. Díl IV. S–Ž. Praha.
[45] REITH, R., 1990: Lexikon des alten Handwerks. Vom späten Mittelalter bis ins 20. Jahrhundert. München. | DOI 10.7767/zrgga.1992.109.1.484
[46] REJZEK, J., 2015: Český etymologický slovník. Praha.
[47] ROSTA, Sz., 2009: Új eredmények a kunok Duna-Tisza közi szállásterületének kutatásában. In: Kun-kép – A magyarországi kunok hagyatéka (Rosta, Sz., ed.), 175–216. Kiskunfélegyháza.
[48] RPCH: Reginonis abbatis Prumiensis Chronicon, cum continuatione Treverensi (Kurze, F., ed.). Hannoverae 1890.
[49] SABJÁN, T.–TAKÁCS, M., 2002: A ménfőcsanaki 147. objektum – feltárás, rekonstrukció, értelmezés – Das Objekt 147 von Ménfőcsanak. Beschreibung, Rekonstruktion, Interpretation, Központok és falvak a honfoglalás és kora Árpád-kori Magyarországon, Tatabányai Múzeum Tudományos Füzetek 6, 95–119.
[50] SIMON-MUSCHEID, K., 2002: Barchent. In: Historische Lexikon der Schweiz. Band 1, 719–720. Basel.
[51] SLIVKA, M., 2004: Hranice v mentálnom chápaní stredovekého človeka – Grenze in der Mentalwahrnehmung des mittelalterlichen Menschen, AH 29, 9–36.
[52] SZABÓ, I., 1969: A középkori magyar falu. Budapest.
[53] SZELESTEIN, L., 1991: A seitzi legendárium Szent István-legendája, Magyar Könyvszemle 107/1–2, 1–19.
[54] TM: Thietmar von Merseburg, Die Chronik des Bischofs Thietmar von Merseburg und ihre Korveier Überarbeitung. Ed. Holtzmann, R. MGH Scriptores rerum Monumenta Germaniae Historica, Nova Series 9. München 1996. | DOI 10.1524/9783050048451.225
[55] TOČÍK, A., 1964: Záchranný výskum v Bajči-Vlkanove v r. 1959–1960, ŠZ AÚ SAV 12, 5–151.
[56] TÖRÖK, Gy., 1963: Halimba, Az 1962. év régészeti kutatásai / Régészeti Füzetek 15, 48.
[57] TSN: Technický slovník naučný, ilustrovaná encyklopedie věd technických. Díl XII (Kotyška, V.–Teyssler, V., red.). Praha 1936.
[58] VGH: Vita et Gesta Henrici Quinti, Anglorum Regis. Auctore Thomae de Elmham (Haerne, T., ed.). Oxford 1727.
[59] ZÁBOJNÍK, J., 1988: On the Problems of Settlements of the Avar Khaganate Period in Slovakia, AR XL, 401–437.
[60] ZÁVODSZKY, L., 1904: A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai (függelék: a törvények szövege). Budapest. | DOI 10.15170/pontes.2022.05.01.07
[61] ZCsO: A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára. Codex diplomaticus domus senioris comitum Zichy de Zich et Vasonkeo II. (Nagy, Im.–Nagy, Iv.–Véghely, D., edd.). Pest 1872.
[62] ZKO: A zalavári és a kapornaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztái 1545–1548. Zalai gyűjtemény 64. Zalaegerszeg 2008.