Název: Terrorists and freedom fighters : Arrow Cross Party militias, "Ragged Guard" and "KISKA" auxiliary forces in Hungary (1938–1945)
Zdrojový dokument: Studia historica Brunensia. 2022, roč. 69, č. 2, s. 67-89
Rozsah
67-89
-
ISSN1803-7429 (print)2336-4513 (online)
Trvalý odkaz (DOI): https://doi.org/10.5817/SHB2022-2-3
Trvalý odkaz (handle): https://hdl.handle.net/11222.digilib/digilib.77498
Type: Článek
Jazyk
Jazyk shrnutí
Licence: CC BY-NC-ND 4.0 International
Upozornění: Tyto citace jsou generovány automaticky. Nemusí být zcela správně podle citačních pravidel.
Abstrakt(y)
This study analyzes the correlations of three Hungarian right-wing organizations between 1938 and 1945 focusing on a political party (Arrow Cross Party), a paramilitary unit ("Ragged Guard") and a military auxiliary force (KISKA). After clarifying the meaning of key-word racialism, the paper aims to show the origins, the similarities, the differences, and the transitions of these organizations interpreting their connections to political violence and their different approaches to the German-led "New Europe".
Note
The research was supported by the postdoctoral program of the National Research, Development and Innovation Office (PD 124292).
Reference
[1] Budapest City Archives (BFL), Budapest. VI. 13.b
[2] Budapest City Archives (BFL), Budapest. XXV.1.a
[3] Historical Archives of the Hungarian State Security (ÁBTL), Budapest. A-1251/1
[4] Historical Archives of the Hungarian State Security (ÁBTL), Budapest. 3.1.5. –O-7763
[5] Historical Archives of the Hungarian State Security (ÁBTL), Budapest. 3.1.9. V-65804
[6] Historical Archives of the Hungarian State Security (ÁBTL), Budapest. 4.1. A-747
[7] Historical Archives of the Hungarian State Security (ÁBTL), Budapest. 4.1. A-880
[8] Library and Information Centre of the Hungarian Academy of Sciences (MTA KIK), Budapest. Manuscripts
[9] National Archives of Hungary (MNL), Budapest. OL K 429 28. csomó, 1. dosszié
[10] National Archives of Hungary (MNL), Budapest. OL K 429 29. csomó, 1. dosszié
[11] 8 Órai Ujság (1939)
[12] A Nép (1922)
[13] Az Est (1939)
[14] Az Őslakó (1944)
[15] Budapesti Közlöny (1944)
[16] Esti Kurír (1940)
[17] Esti Ujság (1939)
[18] Honvédségi Közlöny (1944)
[19] Kárpáti Magyar Hirlap (1943)
[20] Kossuth Népe (1946)
[21] Magyar Nemzet (1939–1940)
[22] Magyar Országos Tudósító (1938–1948)
[23] Magyarország (1944)
[24] Magyarság (1939)
[25] Népszava (1941–1945)
[26] Parlament Diaries (1935–1944)
[27] Pesti Hirlap (1939–1944)
[28] Sorakozó (1939)
[29] Szabad Nép (1948–1949)
[30] Szabadság (1948)
[31] Szózat (1923)
[32] Vecsés és vidéke (§§1938§§)
[33] Világosság (1948)
[34] Ablonczy, Balázs: Pál Teleki (1879–1941). The Life of a Controversial Hungarian Politician. New Jersey: Center for Hungarian Studies and Publications, 2006.
[35] Ablonczy, Balázs: Go East! A History of Hungarian Turanism. Bloomington: Indiana University Press, 2022.
[36] A Millennium of Hungarian Military History. Veszprémy, László – Király, K. Béla. eds. New Jersey: Atlantic Research and Publications, 2002.
[37] Aust, Anthony: Handbook of International Law. Cambridge: Cambridge University Press, 2010.
[38] B. Stenge, Csaba: Fejezetek a Rongyos Gárda kárpátaljai bevetésének történetéből II. Térképhelyesbítők a "vízkereszti csatában", 1939. január 6-án. Acta Academiae Beregsasiensis (2018): 67–82.
[39] B. Stenge, Csaba: Lengyel diverziós műveletek Magyarország támogatására 1938. október-novemberében. 1. rész. Hadtudomány 27, (2017) E-paper
[40] Bartha, Ákos and Pócs, Nándor and Szécsényi, András. Egy hosszan "ébredő" túlélőművész. Zsabka Kálmán pályarajza (1897–1971). I–II. Múltunk 64, no. 2 and 3 (2019): 138–181. and 234–278.
[41] Bartha, Ákos: Anti-Nazi Politics in Hungary during the Second World War. Totalitarian and 20th Century Studies 4, 2020, pp. 498–514.
[42] Bartha, Ákos: Véres város. Fegyveres ellenállás Budapesten, 1944–1945. Budapest: Jaffa, 2021.
[43] Bartha, Ákos: A kisegítő honvéd karhatalom és az ellenállás Budapesten, 1944–1945. Századok 154, no. 2 (2020): 281–326.
[44] Bartha, Ákos: Bajcsy-Zsilinszky Endre. Életút és utóélet. Budapest: MTA BTK TTI, 2019.
[45] Bartha, Ákos: Ellenállás és elhallgatás: Zsabka Kálmán esete a kommunista "biokráciával". Lymbus (2019): 655–678.
[46] Bodó, Béla: Antisemitic and Political Violence in Hungary, 1919–1921. London, New York: Routledge, 2019.
[47] Bodó, Béla: Faith, family and fatherland Conservatism and right radicalism in interwar Hungary. In: Conservatives and Right Radicals in Interwar Europe. Bresciani, Marco (ed.). London: Routledge, 2021. 167–193.
[48] Bondor, Vilmos: A Mikó-rejtély. Mikó Zoltán és Raoul Wallenberg kapcsolata a magyar ellenállásban, 1944–1945. Budapest: Püski, 1995.
[49] Frojimovics, Kinga: Tényleg nem halt meg senki az 1939-es Dohány utcai merényletben? https://multkor.hu/tenyleg-nem-halt-meg-senki-az-1939-es-dohany-utcai-merenyletben-20161216?pIdx=2 (downloaded: 2020-09-03)
[50] Brunelle, Gayle K. and Finley-Croswhite, Annette: Murder in the Métro: Laetitia Toureaux and the Cagoule in 1930s France. Louisiana State University Press, 2010.
[51] "Egy rongyos": A rongyos gárda harcai. Budapest: Magyar Fajvédők Országos Szövetsége, 1939.
[52] Gazsi, József: Egy zászlóalj krónikája. Ellenállók Angyalföldön. Budapest: Zrínyi, 1972.
[53] Gerwarth, Robert and Gildea, Robert: Resistance and collaboration in the second world war as transnational phenomena. Journal of Modern European History 16. (2018): 175–182.
[54] Griffin, Roger and Iordachi, Constantin: Fascism. In: The SAGE Handbook of Political Sociology. Outhwaite, William – Turner, Stephen (ed.). SAGE Publications, 2018. 548–571.
[55] Gyurgyák, János: Magyar fajvédők. Budapest: Osiris, 2012.
[56] Haeffler, István ed.: Parliamentary Almanac, 1939–1944. Budapest: Haeffler István, 1940.
[57] Haraszti, György ed.: Vallomások a holtak házából: Ujszászy István vezérőrnagynak, a 2. vkf. osztály és az Államvédelmi Központ vezetőjének az ÁVH fogságában írott feljegyzései. Budapest: Corvina, 2007.
[58] Haupt, Heinz-Gerhard and Weinhauer, Klaus: Terrorism and the state. In: Political Violence in Twentieth-Century Europe. Ed by Gerwarth, Robert – Bloxham, Donald. Cambridge: Cambridge University Press, 2011. 176–209.
[59] Hornyák, Csaba: A kárpátaljai akció (1938). Aetas 1, no. 1 (1988): 5–27.
[60] Imrédy Béla a vádlottak padján. Szerk. Sipos, Péter – Sipos András. Budapest: Osiris, 1999.
[61] Iordachi, Constantin: Fascism and Terrorism: The Iron Guard in Interwar Romania. In: The Oxford Handbook of the History of Terrorism. Dietze, Carola – Verhoeven, Claudia eds. Oxford: Oxford University Press, 2014, pp. 384–402.
[62] Iordachi, Constantin: Fascism in Southeastern Europe. A Comparison between Romania's Legion of the Archangel Michael and Croatia's Ustaša". In: Entangled Histories of the Balkans. Ed by Roumen Daskalov and Diana Mishkova. Leiden: Brill, 2014. 355–469.
[63] Juhász, Gyula. Uralkodó eszmék Magyarországon 1939–1944. Budapest: Kossuth, 1983.
[64] Karsai, László: Szálasi Ferenc. Politikai életrajz. Budapest: Balassi, 2016.
[65] Klimó, Árpád von: Remembering Cold Days: The 1942 Massacre of Novi Sad and Hungarian Politics and Society, 1942–1989. University of Pittsburgh Press, 2018.
[66] Kolta, László: A bonyhádi Hűséggel a hazához! mozgalom gyökerei. Honismeret 20, no. 2 (1992): 83–90.
[67] Kolta, László: Perczel Béla és a Hűséggel a hazához mozgalom. Szekszárd: Tolna Megyei Önkormányzata Levéltára, 1992.
[68] Kovács, Gellért: Alkonyat Budapest felett. Az embermentés és az ellenállás története 1944–45-ben. Budapest: Libri, 2014.
[69] Kovács, Tamás ed. Rendőrségi célkeresztben a szélsőjobb. Dr. Sombor-Schweinitzer József feljegyzése a szélsőjobboldali mozgalmakról, 1932–1943. Budapest: Gondolat, 2009.
[70] Kovács, Zoltán András and Számvéber, Norbert: A Waffen-SS Magyarországon. Budapest: Paktum Nyomdaipari Társaság, 2000.
[71] Lackó, Miklós: Arrow-cross men, national socialists, 1935–1944. Budapest: Akadémiai, 1969.
[72] Lakatos, Géza: Ahogyan én láttam. Budapest: Európa, 1992.
[73] Minority Hungarian Communities in the Twentieth Century. Editor-in-Chief: Romsics, Ignác. New York: Columbis University Press, 2011.
[74] Máthé, Áron: A nyilaskereszt árnyéka. A magyarországi nemzetiszocializmus elmélete és gyakorlata. Máriabesnyő: Attraktor, 2019.
[75] Máthé, Áron: Nyilaskonspiráció: szervezkedések a hatalom megragadására és megtartására. Valóság 49, no. 5 (2006): 54–66.
[76] Miller, Martin A.: The Foundations of Modern Terrorism: State, Society and the Dynamics of Political Violence. Cambridge: Cambridge University Press, 2013.
[77] Mitrovits, Miklós: Background to the Molotov–Ribbentrop Pact. Legends and Facts. Horizontok.hu.
[78] http:horizontok.hu/en/2020/04/02/mitrovits-background-to-the-molotov-ribbentrop-pact-legends-and-facts/?fbclid=IwAR1jV9m-ivCG7saOvHo1a34BAFbbGBuS-MVsF7i_ySmdJWQUV4m-BFKWdmUY (downloaded: 2020-05-14)
[79] Nagy, Árpád: Fordulóponton: adalékok a kőszegi értelmiség 1938-as politikai háttérrajzához. Vasi Szemle 41, no. 3 (1987): 369–398.
[80] Nyilas terror Budapesten 1944–1945. http://konfliktuskutato.hu/index.php?option=com_content&-view=article&id=328:etnikai-konfliktusok-erdely-1918-1919&catid=39:dka-hatter&Itemid=203 (downloaded by 2020-09-08)
[81] Ormos, Mária: Hungary in the Age of the Two World Wars, 1914–1945. New Jersey, 2007.
[82] Paksa, Rudolf: Magyar nemzetiszocialisták. Az 1930-as évek új szélsőjobboldali mozgalma, pártjai, politikusai, sajtója. Budapest: MTA BTK TTI, 2013.
[83] Paksa, Rudolf: Szálasi Ferenc és a hungarizmus. Budapest: Jaffa, 2013.
[84] Paksy, Zoltán: Nyilas mozgalom Magyarországon 1932–1939. Budapest: Gondolat, 2013.
[85] Payne, Stanley G.: A History of Fascism, 1914–1945. Taylor & Francis, 2003.
[86] Pittaway, Mark: From the Vanguard to the Margins: Workers in Hungary, 1939 to the Present. Leiden: Brill, 2014.
[87] Pócs, Nándor: Varjúsereg. Kováts Tivadar és a magyar fajvédelem láthatatlan útjai. Pécs – Budapest: Kronosz – ÁBTL – MTT, 2022.
[88] Romsics, Ignác: A Trianonhoz vezető út. Historiográfiai áttekintés. Magyar Tudomány 181, 2020, no. 6. 727–737.
[89] Romsics, Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest: Osiris, 2010.
[90] Sipos, Balázs: Szovjetbarát és szovjetellenes nyilas propaganda 1939–1941. Múltunk 41, 1996, no. 2. pp. 107–132.
[91] Spannenberger, Norbert: A magyarországi Volksbund Berlin és Budapest között. Budapest: Lucidus, 2005.
[92] Stelzl-Marx, Barbara: Carl Szokoll und die Operation "Radetzky". Militärischer Widerstand in Wien 1945 im Spiegel sowjetischer Dokumente. In: Dokumentationsarchiv des österreichischen Widerstandes, Jahrbuch 2009. Schwerpunkt: Bewaffneter Widerstand, Widerstand im Militär. Schindler, Christine (ed.). Wien, 2009, pp. 95–114.
[93] Sterl, István: A KISKA-alakulatok és a budapesti ellenállás. Budapest: Zrínyi, 1984.
[94] Székely Molnár, Imre: A Rongyos Gárda felvidéki harcai. In: Felvidéki mártírok aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv. Budapest: MEFHOSZ, 1940. 425–456.
[95] Szegedy-Maszák, Mihály: The Age of Bourgeois Society, 1920–1948. In: A Cultural History of Hungary in the Nineteenth and Twentieth Centuries. Kósa, László ed. Budapest: Corvina – Osiris, 2000, p. 211–249.
[96] Szele, Áron. The Arrow Cross. The Ideology of Hungarian Fascism. A conceptual approach. Budapest: CEU, 2015.
[97] Szentkirályi, Gábor: A Rongyos Gárda története és az Országos Fajvédő Szövetség politikai nézetei 1938–1944. Budapest: 48-as Kiadó, 2017.
[98] Szöllösi-Janze, Margit: Die Pfeilkreuzlerbewegung in Ungarn. Historischer Kontext, Entwicklung und Herrschaft. München: R. Oldenbourg Verlag, 1989.
[99] Tabajdi, Gábor: Duna-parti gyilkosságok, 1944–1945. Rubicon 15, no. 11. (2004): 32–39.
[100] Tamáska, Péter: Tacitusi szemmel A rongyosok elleni perekről. Börtönügyi Szemle, 2000, no. 1, p. 123–127.
[101] Teleki, Éva: Nyilas uralom Magyarországon. 1944. október 16.–1945. április 4. Budapest: Kossuth, 1974.
[102] The Routledge Handbook of Terrorism Research. Alex P. Schmid (ed.). Routledge, 2011.
[103] Ungváry, Krisztián: Hősök? A budapesti csata német katonai elitje. Budapest: Jaffa, 2019.
[104] Varga E., László: Jan Emisarski vezérkari alezredes, budapesti lengyel katonai attasé működése, 1938–1940. Aetas 25, no. 1 (2010): 113–130.
[105] Vámos, György: Kezdetben volt a gyűlölet. A Dohány utcai merénylet, 1939. Mozgó Világ 36, no. 4 (2010): 48–57.
[106] Veszprémy, László Bernát: A másik Lendvai. Lendvai István publicisztikája 1936 és 1944 között. Veritas Évkönyv (2016): 185–203.
[107] Wieviorka, Olivier: The Resistance in Western Europe, 1940–1945. New York: Columbia University Press, 2019.
[108] Zsabka, Kálmán: Örök Tiborc. Budapest: 1941.
[2] Budapest City Archives (BFL), Budapest. XXV.1.a
[3] Historical Archives of the Hungarian State Security (ÁBTL), Budapest. A-1251/1
[4] Historical Archives of the Hungarian State Security (ÁBTL), Budapest. 3.1.5. –O-7763
[5] Historical Archives of the Hungarian State Security (ÁBTL), Budapest. 3.1.9. V-65804
[6] Historical Archives of the Hungarian State Security (ÁBTL), Budapest. 4.1. A-747
[7] Historical Archives of the Hungarian State Security (ÁBTL), Budapest. 4.1. A-880
[8] Library and Information Centre of the Hungarian Academy of Sciences (MTA KIK), Budapest. Manuscripts
[9] National Archives of Hungary (MNL), Budapest. OL K 429 28. csomó, 1. dosszié
[10] National Archives of Hungary (MNL), Budapest. OL K 429 29. csomó, 1. dosszié
[11] 8 Órai Ujság (1939)
[12] A Nép (1922)
[13] Az Est (1939)
[14] Az Őslakó (1944)
[15] Budapesti Közlöny (1944)
[16] Esti Kurír (1940)
[17] Esti Ujság (1939)
[18] Honvédségi Közlöny (1944)
[19] Kárpáti Magyar Hirlap (1943)
[20] Kossuth Népe (1946)
[21] Magyar Nemzet (1939–1940)
[22] Magyar Országos Tudósító (1938–1948)
[23] Magyarország (1944)
[24] Magyarság (1939)
[25] Népszava (1941–1945)
[26] Parlament Diaries (1935–1944)
[27] Pesti Hirlap (1939–1944)
[28] Sorakozó (1939)
[29] Szabad Nép (1948–1949)
[30] Szabadság (1948)
[31] Szózat (1923)
[32] Vecsés és vidéke (§§1938§§)
[33] Világosság (1948)
[34] Ablonczy, Balázs: Pál Teleki (1879–1941). The Life of a Controversial Hungarian Politician. New Jersey: Center for Hungarian Studies and Publications, 2006.
[35] Ablonczy, Balázs: Go East! A History of Hungarian Turanism. Bloomington: Indiana University Press, 2022.
[36] A Millennium of Hungarian Military History. Veszprémy, László – Király, K. Béla. eds. New Jersey: Atlantic Research and Publications, 2002.
[37] Aust, Anthony: Handbook of International Law. Cambridge: Cambridge University Press, 2010.
[38] B. Stenge, Csaba: Fejezetek a Rongyos Gárda kárpátaljai bevetésének történetéből II. Térképhelyesbítők a "vízkereszti csatában", 1939. január 6-án. Acta Academiae Beregsasiensis (2018): 67–82.
[39] B. Stenge, Csaba: Lengyel diverziós műveletek Magyarország támogatására 1938. október-novemberében. 1. rész. Hadtudomány 27, (2017) E-paper
[40] Bartha, Ákos and Pócs, Nándor and Szécsényi, András. Egy hosszan "ébredő" túlélőművész. Zsabka Kálmán pályarajza (1897–1971). I–II. Múltunk 64, no. 2 and 3 (2019): 138–181. and 234–278.
[41] Bartha, Ákos: Anti-Nazi Politics in Hungary during the Second World War. Totalitarian and 20th Century Studies 4, 2020, pp. 498–514.
[42] Bartha, Ákos: Véres város. Fegyveres ellenállás Budapesten, 1944–1945. Budapest: Jaffa, 2021.
[43] Bartha, Ákos: A kisegítő honvéd karhatalom és az ellenállás Budapesten, 1944–1945. Századok 154, no. 2 (2020): 281–326.
[44] Bartha, Ákos: Bajcsy-Zsilinszky Endre. Életút és utóélet. Budapest: MTA BTK TTI, 2019.
[45] Bartha, Ákos: Ellenállás és elhallgatás: Zsabka Kálmán esete a kommunista "biokráciával". Lymbus (2019): 655–678.
[46] Bodó, Béla: Antisemitic and Political Violence in Hungary, 1919–1921. London, New York: Routledge, 2019.
[47] Bodó, Béla: Faith, family and fatherland Conservatism and right radicalism in interwar Hungary. In: Conservatives and Right Radicals in Interwar Europe. Bresciani, Marco (ed.). London: Routledge, 2021. 167–193.
[48] Bondor, Vilmos: A Mikó-rejtély. Mikó Zoltán és Raoul Wallenberg kapcsolata a magyar ellenállásban, 1944–1945. Budapest: Püski, 1995.
[49] Frojimovics, Kinga: Tényleg nem halt meg senki az 1939-es Dohány utcai merényletben? https://multkor.hu/tenyleg-nem-halt-meg-senki-az-1939-es-dohany-utcai-merenyletben-20161216?pIdx=2 (downloaded: 2020-09-03)
[50] Brunelle, Gayle K. and Finley-Croswhite, Annette: Murder in the Métro: Laetitia Toureaux and the Cagoule in 1930s France. Louisiana State University Press, 2010.
[51] "Egy rongyos": A rongyos gárda harcai. Budapest: Magyar Fajvédők Országos Szövetsége, 1939.
[52] Gazsi, József: Egy zászlóalj krónikája. Ellenállók Angyalföldön. Budapest: Zrínyi, 1972.
[53] Gerwarth, Robert and Gildea, Robert: Resistance and collaboration in the second world war as transnational phenomena. Journal of Modern European History 16. (2018): 175–182.
[54] Griffin, Roger and Iordachi, Constantin: Fascism. In: The SAGE Handbook of Political Sociology. Outhwaite, William – Turner, Stephen (ed.). SAGE Publications, 2018. 548–571.
[55] Gyurgyák, János: Magyar fajvédők. Budapest: Osiris, 2012.
[56] Haeffler, István ed.: Parliamentary Almanac, 1939–1944. Budapest: Haeffler István, 1940.
[57] Haraszti, György ed.: Vallomások a holtak házából: Ujszászy István vezérőrnagynak, a 2. vkf. osztály és az Államvédelmi Központ vezetőjének az ÁVH fogságában írott feljegyzései. Budapest: Corvina, 2007.
[58] Haupt, Heinz-Gerhard and Weinhauer, Klaus: Terrorism and the state. In: Political Violence in Twentieth-Century Europe. Ed by Gerwarth, Robert – Bloxham, Donald. Cambridge: Cambridge University Press, 2011. 176–209.
[59] Hornyák, Csaba: A kárpátaljai akció (1938). Aetas 1, no. 1 (1988): 5–27.
[60] Imrédy Béla a vádlottak padján. Szerk. Sipos, Péter – Sipos András. Budapest: Osiris, 1999.
[61] Iordachi, Constantin: Fascism and Terrorism: The Iron Guard in Interwar Romania. In: The Oxford Handbook of the History of Terrorism. Dietze, Carola – Verhoeven, Claudia eds. Oxford: Oxford University Press, 2014, pp. 384–402.
[62] Iordachi, Constantin: Fascism in Southeastern Europe. A Comparison between Romania's Legion of the Archangel Michael and Croatia's Ustaša". In: Entangled Histories of the Balkans. Ed by Roumen Daskalov and Diana Mishkova. Leiden: Brill, 2014. 355–469.
[63] Juhász, Gyula. Uralkodó eszmék Magyarországon 1939–1944. Budapest: Kossuth, 1983.
[64] Karsai, László: Szálasi Ferenc. Politikai életrajz. Budapest: Balassi, 2016.
[65] Klimó, Árpád von: Remembering Cold Days: The 1942 Massacre of Novi Sad and Hungarian Politics and Society, 1942–1989. University of Pittsburgh Press, 2018.
[66] Kolta, László: A bonyhádi Hűséggel a hazához! mozgalom gyökerei. Honismeret 20, no. 2 (1992): 83–90.
[67] Kolta, László: Perczel Béla és a Hűséggel a hazához mozgalom. Szekszárd: Tolna Megyei Önkormányzata Levéltára, 1992.
[68] Kovács, Gellért: Alkonyat Budapest felett. Az embermentés és az ellenállás története 1944–45-ben. Budapest: Libri, 2014.
[69] Kovács, Tamás ed. Rendőrségi célkeresztben a szélsőjobb. Dr. Sombor-Schweinitzer József feljegyzése a szélsőjobboldali mozgalmakról, 1932–1943. Budapest: Gondolat, 2009.
[70] Kovács, Zoltán András and Számvéber, Norbert: A Waffen-SS Magyarországon. Budapest: Paktum Nyomdaipari Társaság, 2000.
[71] Lackó, Miklós: Arrow-cross men, national socialists, 1935–1944. Budapest: Akadémiai, 1969.
[72] Lakatos, Géza: Ahogyan én láttam. Budapest: Európa, 1992.
[73] Minority Hungarian Communities in the Twentieth Century. Editor-in-Chief: Romsics, Ignác. New York: Columbis University Press, 2011.
[74] Máthé, Áron: A nyilaskereszt árnyéka. A magyarországi nemzetiszocializmus elmélete és gyakorlata. Máriabesnyő: Attraktor, 2019.
[75] Máthé, Áron: Nyilaskonspiráció: szervezkedések a hatalom megragadására és megtartására. Valóság 49, no. 5 (2006): 54–66.
[76] Miller, Martin A.: The Foundations of Modern Terrorism: State, Society and the Dynamics of Political Violence. Cambridge: Cambridge University Press, 2013.
[77] Mitrovits, Miklós: Background to the Molotov–Ribbentrop Pact. Legends and Facts. Horizontok.hu.
[78] http:horizontok.hu/en/2020/04/02/mitrovits-background-to-the-molotov-ribbentrop-pact-legends-and-facts/?fbclid=IwAR1jV9m-ivCG7saOvHo1a34BAFbbGBuS-MVsF7i_ySmdJWQUV4m-BFKWdmUY (downloaded: 2020-05-14)
[79] Nagy, Árpád: Fordulóponton: adalékok a kőszegi értelmiség 1938-as politikai háttérrajzához. Vasi Szemle 41, no. 3 (1987): 369–398.
[80] Nyilas terror Budapesten 1944–1945. http://konfliktuskutato.hu/index.php?option=com_content&-view=article&id=328:etnikai-konfliktusok-erdely-1918-1919&catid=39:dka-hatter&Itemid=203 (downloaded by 2020-09-08)
[81] Ormos, Mária: Hungary in the Age of the Two World Wars, 1914–1945. New Jersey, 2007.
[82] Paksa, Rudolf: Magyar nemzetiszocialisták. Az 1930-as évek új szélsőjobboldali mozgalma, pártjai, politikusai, sajtója. Budapest: MTA BTK TTI, 2013.
[83] Paksa, Rudolf: Szálasi Ferenc és a hungarizmus. Budapest: Jaffa, 2013.
[84] Paksy, Zoltán: Nyilas mozgalom Magyarországon 1932–1939. Budapest: Gondolat, 2013.
[85] Payne, Stanley G.: A History of Fascism, 1914–1945. Taylor & Francis, 2003.
[86] Pittaway, Mark: From the Vanguard to the Margins: Workers in Hungary, 1939 to the Present. Leiden: Brill, 2014.
[87] Pócs, Nándor: Varjúsereg. Kováts Tivadar és a magyar fajvédelem láthatatlan útjai. Pécs – Budapest: Kronosz – ÁBTL – MTT, 2022.
[88] Romsics, Ignác: A Trianonhoz vezető út. Historiográfiai áttekintés. Magyar Tudomány 181, 2020, no. 6. 727–737.
[89] Romsics, Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest: Osiris, 2010.
[90] Sipos, Balázs: Szovjetbarát és szovjetellenes nyilas propaganda 1939–1941. Múltunk 41, 1996, no. 2. pp. 107–132.
[91] Spannenberger, Norbert: A magyarországi Volksbund Berlin és Budapest között. Budapest: Lucidus, 2005.
[92] Stelzl-Marx, Barbara: Carl Szokoll und die Operation "Radetzky". Militärischer Widerstand in Wien 1945 im Spiegel sowjetischer Dokumente. In: Dokumentationsarchiv des österreichischen Widerstandes, Jahrbuch 2009. Schwerpunkt: Bewaffneter Widerstand, Widerstand im Militär. Schindler, Christine (ed.). Wien, 2009, pp. 95–114.
[93] Sterl, István: A KISKA-alakulatok és a budapesti ellenállás. Budapest: Zrínyi, 1984.
[94] Székely Molnár, Imre: A Rongyos Gárda felvidéki harcai. In: Felvidéki mártírok aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv. Budapest: MEFHOSZ, 1940. 425–456.
[95] Szegedy-Maszák, Mihály: The Age of Bourgeois Society, 1920–1948. In: A Cultural History of Hungary in the Nineteenth and Twentieth Centuries. Kósa, László ed. Budapest: Corvina – Osiris, 2000, p. 211–249.
[96] Szele, Áron. The Arrow Cross. The Ideology of Hungarian Fascism. A conceptual approach. Budapest: CEU, 2015.
[97] Szentkirályi, Gábor: A Rongyos Gárda története és az Országos Fajvédő Szövetség politikai nézetei 1938–1944. Budapest: 48-as Kiadó, 2017.
[98] Szöllösi-Janze, Margit: Die Pfeilkreuzlerbewegung in Ungarn. Historischer Kontext, Entwicklung und Herrschaft. München: R. Oldenbourg Verlag, 1989.
[99] Tabajdi, Gábor: Duna-parti gyilkosságok, 1944–1945. Rubicon 15, no. 11. (2004): 32–39.
[100] Tamáska, Péter: Tacitusi szemmel A rongyosok elleni perekről. Börtönügyi Szemle, 2000, no. 1, p. 123–127.
[101] Teleki, Éva: Nyilas uralom Magyarországon. 1944. október 16.–1945. április 4. Budapest: Kossuth, 1974.
[102] The Routledge Handbook of Terrorism Research. Alex P. Schmid (ed.). Routledge, 2011.
[103] Ungváry, Krisztián: Hősök? A budapesti csata német katonai elitje. Budapest: Jaffa, 2019.
[104] Varga E., László: Jan Emisarski vezérkari alezredes, budapesti lengyel katonai attasé működése, 1938–1940. Aetas 25, no. 1 (2010): 113–130.
[105] Vámos, György: Kezdetben volt a gyűlölet. A Dohány utcai merénylet, 1939. Mozgó Világ 36, no. 4 (2010): 48–57.
[106] Veszprémy, László Bernát: A másik Lendvai. Lendvai István publicisztikája 1936 és 1944 között. Veritas Évkönyv (2016): 185–203.
[107] Wieviorka, Olivier: The Resistance in Western Europe, 1940–1945. New York: Columbia University Press, 2019.
[108] Zsabka, Kálmán: Örök Tiborc. Budapest: 1941.