Název: Hygiena starých Maďarov v odraze výskumu pohrebísk v karpatskom priestore
Variantní název:
- Hygiene of conquering Hungarians in the reflection of research into burial sites in the Carpathian region
- Die Hygiene der Altungarn im Spiegel der Untersuchung von Gräberfeldern im Karpatenraum
Zdrojový dokument: Archaeologia historica. 2023, roč. 48, č. 1, s. 239-255
Rozsah
239-255
-
ISSN0231-5823 (print)2336-4386 (online)
Trvalý odkaz (DOI): https://doi.org/10.5817/AH2023-1-11
Trvalý odkaz (handle): https://hdl.handle.net/11222.digilib/digilib.78539
Type: Článek
Jazyk
Jazyk shrnutí
Licence: CC BY-NC-ND 4.0 International
Upozornění: Tyto citace jsou generovány automaticky. Nemusí být zcela správně podle citačních pravidel.
Abstrakt(y)
Pohrebiská starých Maďarov sú v karpatskom priestore v závere včasného stredoveku základným zdrojom poznania viacerých aspektov pohrebných zvyklostí, ako aj mnohých životných aktivít tohto spoločenstva. Niektoré z nich poskytujú aj také informácie, ktoré sa týkajú hygieny. Zámerom tohto príspevku je poukázať na možné doklady hygienických návykov, alebo na eventuálne prejavy nedostatku hygieny u Maďarov v dobe ich príchodu do Karpatskej kotliny prostredníctvom analýzy pohrebísk z pohľadu archeológie a v konfrontácii s výsledkami iných vedných odborov.
The burial sites of conquering Hungarians in the Carpathian region from the end of the early Middle Ages are a fundamental source of information about several aspects of burial customs, as well as many life activities of this community. Some of them also provide information concerning hygiene. This paper aims to point out possible evidence of hygienic habits or possible manifestations of a lack of hygiene among Hungarians at the time of their arrival in the Carpathian Basin, through the analysis of burial sites from the perspective of archaeology and in comparison with the results of other scientific disciplines.
Reference
[1] ANASTASIOU, E. et al., 2018: Infectious disease in the ancient Aegean: Intestinal parasitic worms in the Neolithic to Roman Period inhabitants of Kea, Greece, Journal of Archaeological Science 17, 860–864.
[2] ANDA, T., 1951: Recherches archéologiques sur la pratique médicale des hongrois à l'époque de la Conquete de pays, Acta Archaeologica Hungarica 1, 251–316.
[3] BAKAY, K., 1978: Honfoglalás- és államalapításkori temetők az Ipoly mentén – Gräberfelder an der Eipel aus der Zeit der ungarischen Landnahme und Staatsgründung. Studia Comitatensia 6.
[4] BARTUCZ, L., 1950: Adatok a koponyalékelés (trepanáció) és a bregmasebek kapcsolatának problémájához magyarországi népvándorláskori koponyák alapján, Annales Biologicae Universitas Szegediensis, 389–424.
[5] BÁLINT, Cs., 1975: Szaltovó-majaki kultúra avar és magyar kapcsolatáról (On the Avar and Hungarian relations of the Saltovo-Mayak culture), Archaeológiai Értesítő 102, 52–63.
[6] BÁLINT, Cs., 1991: Südungarn im 10. Jahrhundert. Budapest.
[7] BÁLINT, Cs., 2006: Az ethnosz a kora középkorban, Századok 140, 277–347.
[8] BERANOVÁ, M., 1967: Hradištní nůžky v Československu, PA LVIII, 571–579.
[9] BERECZKI, Zs., 2013: Az Avarok trepanációs szokásai a dél-Alföld bioarcheológiai leletanyagának tükrében. PhD értékezés. Szeged.
[10] BERECZKI, Zs.–MARCSIK, A., 2005: Trephined skulls from ancient populations in Hungary, Acta Medica Lituanica 12/1, 65–69.
[11] BERECZKI, Zs.–MARCSIK, A.–PAJA, L., 2003: New cases of trephination from a 10–11th century Hungarian site, Papers Antr. 12, 21–31.
[12] BERGDOLT, K., 2002: Černá smrt v Evropě. Velký mor a konec středověku. Praha.
[13] BERNERT, Zs.–BUZÁR, Á., 2018: A honfoglalás kori jelképes koponyalékelés. In: A honfoglalók műveltsége (Sudár, B., ed.), 180–182. Budapest.
[14] BÍRÓ, Gy.–LANGÓ, P., 2013: "Deo odibilis gens Hungarorum" oder "auxilium Domini" – Die Ungarn und die christliche Welt im 10. Jahrhundert. In: Rauben-Plüren-Morden. 6. Zerstörung und Gewalt im archäologischen Befund (Heinrich-Tamaska, O., ed.), 265–335. Hamburg.
[15] BORZOVÁ, Z., 2016: Poľnohospodárske náradie včasného stredoveku na Slovensku. Nitra.
[16] BÓZSA, A., 2017: Instruments of beauty care from the Hungarian part of Pannonia, Dissertationes Archaeologicae ex Instituto Archaeologico Universitatis de Rolando Eötvös nominatae 3, no. 5, 423–438.
[17] BRÖDNER, E., 1983: Die römischen Thermen und das antike Badewesen. Darmstadt.
[18] CSÓRI, Zs.–DONOGHUE, H. D.–MARCSIK, A., 2009: Leprosy in the 10–13th century AD in eastern Hungary, Annuaite Roumain d’Anthropologie 46, 3–11.
[19] DEMO, Ž., 2009: Ranosrednjovjekovno groblje bjelobrdske kulture: Vukovar-Lijeva Bara (X–XI. Stoljeće) – An early medieval cemetery of the Bijelo Brdo culture: Vukovar-Lijeba Bara (10th–11th centuries). Musei Archaeologici Zagrabiensis Catalogi et Monographie. Zagreb.
[20] DIENES, I., 1975: A honfoglaló magyarok és ősi hiedelmeik. In: Uráli népek (Hajdú, P., ed.), 77–108. Budapest.
[21] DONOGHUE, H. D. et al., 2005: Co-infection of Mycobacterium tuberculosis and Mycobacterium leprae in human archaeological samples: a possible explanation for the historical decline of leprosy, Proceedings of the Royal Society of London 272, no. 1561, 389–394.
[22] DRAGOTÃ, A., 2016: Un accersoriou cosmetic din jurul anului 1000 în necropola de la Alba Iulia – Izvorul împarătului – A cosmetic accessory from around 1000 in the necropolis at Alba Iulia – Izvorul împarătului, Apulum LIII. series Archaeologica et Anthropologica, 255–261.
[23] DROBERJÁR, E., 1999: Dobřichov-Pičhora. Ein Brandgräberfeld aus der älteren römischen Kaiserzeit in Böhmen. Pragae.
[24] FACSÁDY, R. A., 2013: Szépítkezés a római korban. Budapest.
[25] FELFÖLDI, Sz., 2017: Személyes higiénia és fürdőkultúra a nomád népeknél – Personal hygiene and bath culture in the world of the Eurasian Nomads, Acta Universitatis Szegediensis, acta historica 139, 33–44.
[26] GÁLL, E., 2013: Az Erdélyi-medence, a Patrium és a Bánság 10–11. századi temetői. Szeged.
[27] ГОЛУБЕВА, Л. А., 1979: Зооморфные украшения финно-угров. Москва – GOLUBEVA, L. A., Zoomorfnye ukrašenija finno-ugrov. Moskva.
[28] GRÄSLUND, A. S., 1984: Ohrloffel. In: Birka II:1. (Arwidsson, G., ed.), 177–182. Stockholm.
[29] HAMPEL, J., 1900: A honfoglalás kor hazai emlékei. In: A magyar honfoglalás kútfői (Pauer, Gy.–Szilágyi, S., edd.), 505–830. Budapest.
[30] HANULIAK, M., 2004: Veľkomoravské pohrebiská. Pochovávanie v 9.–10. storočí na území Slovenska. Nitra.
[31] HEINZ, W., 1993: Baden, Salben und Heilen in der römischen Antike. Augst.
[32] HLADÍKOVÁ, K., 2019: Medicínsky alebo toaletný nástroj? Nález špachtľovitej sondy (spatuly) v kontexte germánskeho osídlenia polohy Za Vŕškom v Malackách. In: Salve, Edvarde! A Toast to the Jubilee of Professor E. Krekovič. Studia Archaeologica et Mediaevalia. Tomus XII, 89–96. Bratislava.
[33] HORVÁTH, C., 2022: Honfoglalás és a kora Árpád-kori sírok, temetők és szórványleletek a Szobi és a Váci járás területén. Budapest.
[34] HUKEĽOVÁ, Z. et al., 2021: First reported archaeological case of leprosy in Slovakia, International Journal of Osteoarchaeology 31, Issue 5, 881–890. https://doi.org/10.1002/oa.3005
[35] ISTVÁNOVITS, E., 2003: A Rétköz honfoglalás és Árpád-kori emlékanyaga – Das landnahme- und Arpadenzeitliche Nachlassmaterials Rétköz. Nyíregyháza.
[36] JAKAB, A., 2018: A Nyíregyháza–Oroson feltárt honfoglalás kori temetőről – About the cemetery from the Period of Hungarian Conquest excavated in Nyíregyháza-Oros, Jósa András Múzeum Évkönyve LX, 207–299.
[37] JAKAB, J., 2006: Antropológia staromaďarských kostier z Levíc so "symbolickými trepanáciami", SlArch LIV, 329–351.
[38] JÓSZA, L., 1996: A honfoglaló és árpád-kori magyarság egészsége és betegségei. Budapest.
[39] KISS, G., 2000: Vas megye 10–12. századi sír-és kincsleletei. Szombathely.
[40] KISS, G.–TÓTH, E., 2000: Szombathely-Szent Márton templon. In: Vas megye 10–12. századi sír-és kincsleletei (Kiss, G., ed.), 244–256. Szombathely.
[41] ***KOPERSKI, A., 1982: Cmentarzysko staromadziarskie w Przemyslu, Prace i Materiały Muzeum Archeologicznego i Etnograficznego w Łodzi, Seria Archeologiczna, 29, 261–267.
[42] KOPERSKI, A., 1996: Przemyśl (Lengyelország). In: "Őseinket felhozád…". A hongoflaló magyarság. Kiállítási katalógus (Fodor, I., ed.), 439–448. Budapest.
[43] KOVÁR, B., 2020: Čierna smrť prekročila Saharu. In: Epidémie v dejinách. Ľudstvo v boji s neviditelnými nepriateľmi (Kovár, B.–Zajac, O.–Benediková, L., edd.), 98–101. Bratislava.
[44] KOVÁR, B.–ZAJAC, O.–BENEDIKOVÁ, L., edd., 2020: Epidémie v dejinách. Ľudstvo v boji s neviditelnými nepriateľmi. Bratislava.
[45] KUKLOVÁ, K., 2022: Paleoparazitologie slovanských obyvatel mladší doby hradištní z pohřebiště na ulici Vídeňská v Brně. Bakalářská práce, ulož. v Ústavu antropologie PřF MU Brno.
[46] KUKLOVÁ, K.–KRÁLÍK, M.–PAFČO, B., 2023: Paleoparazitologická analýza mladohradištního hřbitova u Rotundy na ulici Vídeňská v Brně. In: 17. Konference environmentální archeologie. Conference book.
[47] KUSTÁR, Á., 1996: A Karos-Eperjesszög I.–II.–III. honfoglalás kori temetők emebertan vizsgálata. In: A karosi honfoglaláskori temetők. Régészeti adatok a Felső-Tisza vidék X. századi történetéhez (Révész, L., ed.), 395–456. Miskolc.
[48] KÜRTI, B., 1980: Honfoglalás kori magyar temető Szeged-Algyőn. (Előzetes beszámoló.) – Ein ungarisches Gräberfeld aus der Landnehmezeit in Szeged-Algyő, A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve I, 323–347.
[49] LE GOFF, J.–SCHMIDTT, J.-C., 2002: Encyklopedie středověku. Praha.
[50] LE GOFF, J.–TRUONG, N., 2006: Tělo ve středověké kultuře. Praha.
[51] LISZKA, A., 1996: Liska András: X–XI. századi temető Örménykúton – Ein Friedhof aus dem X.–XI. Jahrhundert in Örménykút, A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16, 175–208.
[52] MACZEL, M., 1998: Szegvár-Örömdűlő és Szeged-Csongrádi út honfoglaláskori szériák Paleosztomatológiai feldolgozása. Szakdolgozat. JATÉ Embertani Tanszék, Szeged.
[53] MACZEL, M. et al., 1998: Dental disease in the Hungarian conquest period, Bulletins et Mémoires de la Société d’anthropologie de Paris, Nouvelle Série 10, fascicule 3–4, 457–470.
[54] MARCSIK, A.–FÓTHI, E.–HEGYI, A., 2002: Paleopathological changes in the Carpathian Basin in the 10th and 11th centuries, Acta Biologica Szegediensis 46, 95–99.
[55] MARCSIK, A.–OLÁH, S., 1991: Case report of osteomyelitis, International Journal of Osteoarchaeology 1, 147–151. https://doi.org/10.1002/oa.1390010211
[56] MARCSIK, A.–PÁLFI, Gy., 1999: Presence of infectious diseases in ancient populations in Hungary, Perspect of Human Biology 4, 159–165.
[57] MARCSIK, A. et al., 2009: Adatok a lepra, tuberculosis és syphilis magyarországi paleopatológiájához, Folia Archaeologica 8, 5–34.
[58] MESTERHÁZY, K., 2012: Fésületlen dogaink – Unsere ungekämmten Sachen. Landnahmezeitliche Kämme. In: Thesasurus Avarorum (Vida, T., ed.), 813–821. Budapest.
[59] MÉSZÁROS, Gy., 1962: A szakcsi X. századi temetőmaradvány – Der Gräberfeldrest aus dem 10. Jh. in Szakcs, Archaeológiai Értesítő 89, 201–210.
[60] MÉSZÁROS, Gy., 1975: A Mözs-szárazdombi X–XI. századi magyar köznépi temető, A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve IV–V, 3–76.
[61] MĚŘÍNSKÝ, Z.–PROCHÁZKA, R., 2010: K některým aspektům každodenního a svátečního života středověkého člověka na Moravě a ve Slezsku – Zu einigen Aspekten des Alltags- und Feiertagslebens des mittelalterlichen Menschen in Mähren und Schlesien, AH 35, 7–44.
[62] NEMESKÉRI, J.–ÉRY, K.–KRALOVÁNSZKY, A., 1960: A magyarországi jelképes trepanáció, Antropológiai közlemények 4, 3–32.
[63] NEVIZÁNSKY, G., 2006: Staromaďarské jazdecké pohrebisko v Leviciach-Géni, SlArch LIV, 285–328.
[64] NEVIZÁNSKY, G.–KOŠTA, J., 2009: Výskum staromaďarského jazdeckého pohrebiska v Strede nad Bodrogom v rokoch 1926 a 1937, SlArch LIV, 301–354.
[65] NIELSEN, I., 1990: Thermae et Balnea. The Architecture and Cultural History of Roman Public Baths. Aarhus.
[66] OHLER, N., 2001: Umírání ve středověku. Praha.
[67] ORTNER, D. J.–PUTSCHAR, W. G. J., 1981: Identification of pathological conditions in human skeletal remains. Smithsonian Contributions to Anthropology. No. 28. Smithsonian Institution Press, Washington.
[68] PATAY, P., 1957: Adatok a nógrádi dombvidék X–XI. századi településtörténetéhez – Contributions à l'histoire du peuplement, aux Xe et XIe siècles, de la region de collines de Nógrád, Archaeológiai Értesítő 84, 58–65.
[69] PÁLFI, Gy.–MARCSIK, A., 1999: Paleoepidemiological data of tuberculosis in Hungary. In: Tuberculosis Past and Present (Pálfi, Gy. et al., edd.), 533–542. Budapest.
[70] PESCHEK, Ch., 1996: Das fränkische Reihnengräberfeld von Kleinlangheim. Lkr. Kitzingen/Nordbayern. Mainz am Rhein.
[71] ПЛЕТНЁВА, C. A., 1967: От кочевий к городам. Салтово-маяцкая культура. Москва – PLETNJOVA, C. A. Ot kočevij k gorodam. Saltovo-majackaja kul'tura. Moskva.
[72] POLÓNYI-TÜRK, A., 2019: A Kárpát-medence 10. századi lemezes hajfonatkorongjainak klasszifikációja és hajfonat díszítésének kora középkori kelet-európai kapcsolatrendszere. In: "Hadak útján" A népvándorláskor fi atal kutatóinak XXIX. Konferenciája. November 15‒16, 2019, Budapest (Sudár, B.–Türk, A., edd.), 20–29. Budapest.
[73] REJHOLCOVÁ, M., 1995: Pohrebisko v Čakajovciach (9.–12. storočie). Katalóg. Nitra.
[74] RÉVÉSZ, L., 2008: Heves megye 10–11. századi temetői – Die Gräberfelder des Komitates Heves 10.–11. Jahrhundert. Budapest.
[75] RÉVÉSZ, L., 2012: Honfoglalás kori áttört állatalakos hajfonatkorongok a Kárpát-medencében – All carved Braid ornament with a figure mounted on horseback from the Carpathian Basin from the era of the conquest period. In: Avarok pusztái. Tanulmányok Lőrinczy Gábor 60. születésnapjára (Anders, A.–Balogh, Cs.–Türk, A., edd.), 401–420. Budapest.
[76] RIHA, E., 1986: Römisches Toilettgerät und medizinische Instrumente aus Augst und Kaiseraugst. Augst.
[77] ROCHE, K. et al., 2019: Assessing the Parasitic Burden in a Late Antique Florentine Emergency Burial Site, The Korean Journal of Parasitology 57, 587–593. https://doi.org/10.3347/kjp.2019.57.6.587
[78] ROCHE, K. et al., 2021: Gastrointestinal parasite burden in 4th–5th c. CE Florence highlighted by microscopy and paleogenetics, Infection, Genetics and Evolution 90, 1–11.
[79] SALAČ, V., ed., 2008: Doba římská a stěhování národů. Archeologie pravěkých Čech 8. Praha.
[80] SIANTO, L. et al., 2017: Toxocara eggs in an 18th century Franciscan from Portugal. The challenge of differentiating between parasitism and chance in Paleoparasitology, International Journal of Paleopathology 18, 47–51. https://doi.org/10.1016/j.ijpp.2017.05.004
[81] TAKÁCS, A., 2014: Higiéniai és tisztálkodási szokások változása 1850–1920 között Magyarországon, különös tekintettel Budapestre. Doktori (PHD) disszertáció. Budapest.
[82] TOČÍK, A., 1968: Altmagyarische Gräberfelder in der Südwestslowakei. Bratislava.
[83] TÓTH, A., 2014: A Nyíri Mezőség a 10–11. században – The "Mezőség" of the "Nyírség region" in the 10th –11th century. Szeged.
[84] TÜRK, A., 2010: A szaltovói kultúrkör és a magyar őstötrénet régészeti kutatása, Középkortörténeti tanulmányok 6, 261–306.
[85] TÜRK, A., 2011: A magyar és a szaltovói régészeti kultúrkör. Doktori értekezés. Szeged.
[86] VERDON, J., 2003: Volný čas ve středověku. Praha.
[87] VONDRÁKOVÁ, M., 1994: Malé Kosihy II. Antropologický rozbor pohrebiska z 10.–11. storočia. Nitra.
[88] WOLF, É., 2019: A Borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása. Budapest – Miskolc – Szeged.
[89] YEGÜL, F., 1992: Baths and Bathing in Classical Antiquity. London.
[90] https://www.zcm.cz/o-muzeu/novinky/projekt-epidemie-pandemie-archeologie-202208171603, cit. 14. 2. 2023.
[91] MITCHELL, P. D. et al., 2013: The intestinal parasites of King Richard III. The Lancet https://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736(13)61757-2/fulltext, cit. 12. 12. 2022.
[2] ANDA, T., 1951: Recherches archéologiques sur la pratique médicale des hongrois à l'époque de la Conquete de pays, Acta Archaeologica Hungarica 1, 251–316.
[3] BAKAY, K., 1978: Honfoglalás- és államalapításkori temetők az Ipoly mentén – Gräberfelder an der Eipel aus der Zeit der ungarischen Landnahme und Staatsgründung. Studia Comitatensia 6.
[4] BARTUCZ, L., 1950: Adatok a koponyalékelés (trepanáció) és a bregmasebek kapcsolatának problémájához magyarországi népvándorláskori koponyák alapján, Annales Biologicae Universitas Szegediensis, 389–424.
[5] BÁLINT, Cs., 1975: Szaltovó-majaki kultúra avar és magyar kapcsolatáról (On the Avar and Hungarian relations of the Saltovo-Mayak culture), Archaeológiai Értesítő 102, 52–63.
[6] BÁLINT, Cs., 1991: Südungarn im 10. Jahrhundert. Budapest.
[7] BÁLINT, Cs., 2006: Az ethnosz a kora középkorban, Századok 140, 277–347.
[8] BERANOVÁ, M., 1967: Hradištní nůžky v Československu, PA LVIII, 571–579.
[9] BERECZKI, Zs., 2013: Az Avarok trepanációs szokásai a dél-Alföld bioarcheológiai leletanyagának tükrében. PhD értékezés. Szeged.
[10] BERECZKI, Zs.–MARCSIK, A., 2005: Trephined skulls from ancient populations in Hungary, Acta Medica Lituanica 12/1, 65–69.
[11] BERECZKI, Zs.–MARCSIK, A.–PAJA, L., 2003: New cases of trephination from a 10–11th century Hungarian site, Papers Antr. 12, 21–31.
[12] BERGDOLT, K., 2002: Černá smrt v Evropě. Velký mor a konec středověku. Praha.
[13] BERNERT, Zs.–BUZÁR, Á., 2018: A honfoglalás kori jelképes koponyalékelés. In: A honfoglalók műveltsége (Sudár, B., ed.), 180–182. Budapest.
[14] BÍRÓ, Gy.–LANGÓ, P., 2013: "Deo odibilis gens Hungarorum" oder "auxilium Domini" – Die Ungarn und die christliche Welt im 10. Jahrhundert. In: Rauben-Plüren-Morden. 6. Zerstörung und Gewalt im archäologischen Befund (Heinrich-Tamaska, O., ed.), 265–335. Hamburg.
[15] BORZOVÁ, Z., 2016: Poľnohospodárske náradie včasného stredoveku na Slovensku. Nitra.
[16] BÓZSA, A., 2017: Instruments of beauty care from the Hungarian part of Pannonia, Dissertationes Archaeologicae ex Instituto Archaeologico Universitatis de Rolando Eötvös nominatae 3, no. 5, 423–438.
[17] BRÖDNER, E., 1983: Die römischen Thermen und das antike Badewesen. Darmstadt.
[18] CSÓRI, Zs.–DONOGHUE, H. D.–MARCSIK, A., 2009: Leprosy in the 10–13th century AD in eastern Hungary, Annuaite Roumain d’Anthropologie 46, 3–11.
[19] DEMO, Ž., 2009: Ranosrednjovjekovno groblje bjelobrdske kulture: Vukovar-Lijeva Bara (X–XI. Stoljeće) – An early medieval cemetery of the Bijelo Brdo culture: Vukovar-Lijeba Bara (10th–11th centuries). Musei Archaeologici Zagrabiensis Catalogi et Monographie. Zagreb.
[20] DIENES, I., 1975: A honfoglaló magyarok és ősi hiedelmeik. In: Uráli népek (Hajdú, P., ed.), 77–108. Budapest.
[21] DONOGHUE, H. D. et al., 2005: Co-infection of Mycobacterium tuberculosis and Mycobacterium leprae in human archaeological samples: a possible explanation for the historical decline of leprosy, Proceedings of the Royal Society of London 272, no. 1561, 389–394.
[22] DRAGOTÃ, A., 2016: Un accersoriou cosmetic din jurul anului 1000 în necropola de la Alba Iulia – Izvorul împarătului – A cosmetic accessory from around 1000 in the necropolis at Alba Iulia – Izvorul împarătului, Apulum LIII. series Archaeologica et Anthropologica, 255–261.
[23] DROBERJÁR, E., 1999: Dobřichov-Pičhora. Ein Brandgräberfeld aus der älteren römischen Kaiserzeit in Böhmen. Pragae.
[24] FACSÁDY, R. A., 2013: Szépítkezés a római korban. Budapest.
[25] FELFÖLDI, Sz., 2017: Személyes higiénia és fürdőkultúra a nomád népeknél – Personal hygiene and bath culture in the world of the Eurasian Nomads, Acta Universitatis Szegediensis, acta historica 139, 33–44.
[26] GÁLL, E., 2013: Az Erdélyi-medence, a Patrium és a Bánság 10–11. századi temetői. Szeged.
[27] ГОЛУБЕВА, Л. А., 1979: Зооморфные украшения финно-угров. Москва – GOLUBEVA, L. A., Zoomorfnye ukrašenija finno-ugrov. Moskva.
[28] GRÄSLUND, A. S., 1984: Ohrloffel. In: Birka II:1. (Arwidsson, G., ed.), 177–182. Stockholm.
[29] HAMPEL, J., 1900: A honfoglalás kor hazai emlékei. In: A magyar honfoglalás kútfői (Pauer, Gy.–Szilágyi, S., edd.), 505–830. Budapest.
[30] HANULIAK, M., 2004: Veľkomoravské pohrebiská. Pochovávanie v 9.–10. storočí na území Slovenska. Nitra.
[31] HEINZ, W., 1993: Baden, Salben und Heilen in der römischen Antike. Augst.
[32] HLADÍKOVÁ, K., 2019: Medicínsky alebo toaletný nástroj? Nález špachtľovitej sondy (spatuly) v kontexte germánskeho osídlenia polohy Za Vŕškom v Malackách. In: Salve, Edvarde! A Toast to the Jubilee of Professor E. Krekovič. Studia Archaeologica et Mediaevalia. Tomus XII, 89–96. Bratislava.
[33] HORVÁTH, C., 2022: Honfoglalás és a kora Árpád-kori sírok, temetők és szórványleletek a Szobi és a Váci járás területén. Budapest.
[34] HUKEĽOVÁ, Z. et al., 2021: First reported archaeological case of leprosy in Slovakia, International Journal of Osteoarchaeology 31, Issue 5, 881–890. https://doi.org/10.1002/oa.3005
[35] ISTVÁNOVITS, E., 2003: A Rétköz honfoglalás és Árpád-kori emlékanyaga – Das landnahme- und Arpadenzeitliche Nachlassmaterials Rétköz. Nyíregyháza.
[36] JAKAB, A., 2018: A Nyíregyháza–Oroson feltárt honfoglalás kori temetőről – About the cemetery from the Period of Hungarian Conquest excavated in Nyíregyháza-Oros, Jósa András Múzeum Évkönyve LX, 207–299.
[37] JAKAB, J., 2006: Antropológia staromaďarských kostier z Levíc so "symbolickými trepanáciami", SlArch LIV, 329–351.
[38] JÓSZA, L., 1996: A honfoglaló és árpád-kori magyarság egészsége és betegségei. Budapest.
[39] KISS, G., 2000: Vas megye 10–12. századi sír-és kincsleletei. Szombathely.
[40] KISS, G.–TÓTH, E., 2000: Szombathely-Szent Márton templon. In: Vas megye 10–12. századi sír-és kincsleletei (Kiss, G., ed.), 244–256. Szombathely.
[41] ***KOPERSKI, A., 1982: Cmentarzysko staromadziarskie w Przemyslu, Prace i Materiały Muzeum Archeologicznego i Etnograficznego w Łodzi, Seria Archeologiczna, 29, 261–267.
[42] KOPERSKI, A., 1996: Przemyśl (Lengyelország). In: "Őseinket felhozád…". A hongoflaló magyarság. Kiállítási katalógus (Fodor, I., ed.), 439–448. Budapest.
[43] KOVÁR, B., 2020: Čierna smrť prekročila Saharu. In: Epidémie v dejinách. Ľudstvo v boji s neviditelnými nepriateľmi (Kovár, B.–Zajac, O.–Benediková, L., edd.), 98–101. Bratislava.
[44] KOVÁR, B.–ZAJAC, O.–BENEDIKOVÁ, L., edd., 2020: Epidémie v dejinách. Ľudstvo v boji s neviditelnými nepriateľmi. Bratislava.
[45] KUKLOVÁ, K., 2022: Paleoparazitologie slovanských obyvatel mladší doby hradištní z pohřebiště na ulici Vídeňská v Brně. Bakalářská práce, ulož. v Ústavu antropologie PřF MU Brno.
[46] KUKLOVÁ, K.–KRÁLÍK, M.–PAFČO, B., 2023: Paleoparazitologická analýza mladohradištního hřbitova u Rotundy na ulici Vídeňská v Brně. In: 17. Konference environmentální archeologie. Conference book.
[47] KUSTÁR, Á., 1996: A Karos-Eperjesszög I.–II.–III. honfoglalás kori temetők emebertan vizsgálata. In: A karosi honfoglaláskori temetők. Régészeti adatok a Felső-Tisza vidék X. századi történetéhez (Révész, L., ed.), 395–456. Miskolc.
[48] KÜRTI, B., 1980: Honfoglalás kori magyar temető Szeged-Algyőn. (Előzetes beszámoló.) – Ein ungarisches Gräberfeld aus der Landnehmezeit in Szeged-Algyő, A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve I, 323–347.
[49] LE GOFF, J.–SCHMIDTT, J.-C., 2002: Encyklopedie středověku. Praha.
[50] LE GOFF, J.–TRUONG, N., 2006: Tělo ve středověké kultuře. Praha.
[51] LISZKA, A., 1996: Liska András: X–XI. századi temető Örménykúton – Ein Friedhof aus dem X.–XI. Jahrhundert in Örménykút, A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16, 175–208.
[52] MACZEL, M., 1998: Szegvár-Örömdűlő és Szeged-Csongrádi út honfoglaláskori szériák Paleosztomatológiai feldolgozása. Szakdolgozat. JATÉ Embertani Tanszék, Szeged.
[53] MACZEL, M. et al., 1998: Dental disease in the Hungarian conquest period, Bulletins et Mémoires de la Société d’anthropologie de Paris, Nouvelle Série 10, fascicule 3–4, 457–470.
[54] MARCSIK, A.–FÓTHI, E.–HEGYI, A., 2002: Paleopathological changes in the Carpathian Basin in the 10th and 11th centuries, Acta Biologica Szegediensis 46, 95–99.
[55] MARCSIK, A.–OLÁH, S., 1991: Case report of osteomyelitis, International Journal of Osteoarchaeology 1, 147–151. https://doi.org/10.1002/oa.1390010211
[56] MARCSIK, A.–PÁLFI, Gy., 1999: Presence of infectious diseases in ancient populations in Hungary, Perspect of Human Biology 4, 159–165.
[57] MARCSIK, A. et al., 2009: Adatok a lepra, tuberculosis és syphilis magyarországi paleopatológiájához, Folia Archaeologica 8, 5–34.
[58] MESTERHÁZY, K., 2012: Fésületlen dogaink – Unsere ungekämmten Sachen. Landnahmezeitliche Kämme. In: Thesasurus Avarorum (Vida, T., ed.), 813–821. Budapest.
[59] MÉSZÁROS, Gy., 1962: A szakcsi X. századi temetőmaradvány – Der Gräberfeldrest aus dem 10. Jh. in Szakcs, Archaeológiai Értesítő 89, 201–210.
[60] MÉSZÁROS, Gy., 1975: A Mözs-szárazdombi X–XI. századi magyar köznépi temető, A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve IV–V, 3–76.
[61] MĚŘÍNSKÝ, Z.–PROCHÁZKA, R., 2010: K některým aspektům každodenního a svátečního života středověkého člověka na Moravě a ve Slezsku – Zu einigen Aspekten des Alltags- und Feiertagslebens des mittelalterlichen Menschen in Mähren und Schlesien, AH 35, 7–44.
[62] NEMESKÉRI, J.–ÉRY, K.–KRALOVÁNSZKY, A., 1960: A magyarországi jelképes trepanáció, Antropológiai közlemények 4, 3–32.
[63] NEVIZÁNSKY, G., 2006: Staromaďarské jazdecké pohrebisko v Leviciach-Géni, SlArch LIV, 285–328.
[64] NEVIZÁNSKY, G.–KOŠTA, J., 2009: Výskum staromaďarského jazdeckého pohrebiska v Strede nad Bodrogom v rokoch 1926 a 1937, SlArch LIV, 301–354.
[65] NIELSEN, I., 1990: Thermae et Balnea. The Architecture and Cultural History of Roman Public Baths. Aarhus.
[66] OHLER, N., 2001: Umírání ve středověku. Praha.
[67] ORTNER, D. J.–PUTSCHAR, W. G. J., 1981: Identification of pathological conditions in human skeletal remains. Smithsonian Contributions to Anthropology. No. 28. Smithsonian Institution Press, Washington.
[68] PATAY, P., 1957: Adatok a nógrádi dombvidék X–XI. századi településtörténetéhez – Contributions à l'histoire du peuplement, aux Xe et XIe siècles, de la region de collines de Nógrád, Archaeológiai Értesítő 84, 58–65.
[69] PÁLFI, Gy.–MARCSIK, A., 1999: Paleoepidemiological data of tuberculosis in Hungary. In: Tuberculosis Past and Present (Pálfi, Gy. et al., edd.), 533–542. Budapest.
[70] PESCHEK, Ch., 1996: Das fränkische Reihnengräberfeld von Kleinlangheim. Lkr. Kitzingen/Nordbayern. Mainz am Rhein.
[71] ПЛЕТНЁВА, C. A., 1967: От кочевий к городам. Салтово-маяцкая культура. Москва – PLETNJOVA, C. A. Ot kočevij k gorodam. Saltovo-majackaja kul'tura. Moskva.
[72] POLÓNYI-TÜRK, A., 2019: A Kárpát-medence 10. századi lemezes hajfonatkorongjainak klasszifikációja és hajfonat díszítésének kora középkori kelet-európai kapcsolatrendszere. In: "Hadak útján" A népvándorláskor fi atal kutatóinak XXIX. Konferenciája. November 15‒16, 2019, Budapest (Sudár, B.–Türk, A., edd.), 20–29. Budapest.
[73] REJHOLCOVÁ, M., 1995: Pohrebisko v Čakajovciach (9.–12. storočie). Katalóg. Nitra.
[74] RÉVÉSZ, L., 2008: Heves megye 10–11. századi temetői – Die Gräberfelder des Komitates Heves 10.–11. Jahrhundert. Budapest.
[75] RÉVÉSZ, L., 2012: Honfoglalás kori áttört állatalakos hajfonatkorongok a Kárpát-medencében – All carved Braid ornament with a figure mounted on horseback from the Carpathian Basin from the era of the conquest period. In: Avarok pusztái. Tanulmányok Lőrinczy Gábor 60. születésnapjára (Anders, A.–Balogh, Cs.–Türk, A., edd.), 401–420. Budapest.
[76] RIHA, E., 1986: Römisches Toilettgerät und medizinische Instrumente aus Augst und Kaiseraugst. Augst.
[77] ROCHE, K. et al., 2019: Assessing the Parasitic Burden in a Late Antique Florentine Emergency Burial Site, The Korean Journal of Parasitology 57, 587–593. https://doi.org/10.3347/kjp.2019.57.6.587
[78] ROCHE, K. et al., 2021: Gastrointestinal parasite burden in 4th–5th c. CE Florence highlighted by microscopy and paleogenetics, Infection, Genetics and Evolution 90, 1–11.
[79] SALAČ, V., ed., 2008: Doba římská a stěhování národů. Archeologie pravěkých Čech 8. Praha.
[80] SIANTO, L. et al., 2017: Toxocara eggs in an 18th century Franciscan from Portugal. The challenge of differentiating between parasitism and chance in Paleoparasitology, International Journal of Paleopathology 18, 47–51. https://doi.org/10.1016/j.ijpp.2017.05.004
[81] TAKÁCS, A., 2014: Higiéniai és tisztálkodási szokások változása 1850–1920 között Magyarországon, különös tekintettel Budapestre. Doktori (PHD) disszertáció. Budapest.
[82] TOČÍK, A., 1968: Altmagyarische Gräberfelder in der Südwestslowakei. Bratislava.
[83] TÓTH, A., 2014: A Nyíri Mezőség a 10–11. században – The "Mezőség" of the "Nyírség region" in the 10th –11th century. Szeged.
[84] TÜRK, A., 2010: A szaltovói kultúrkör és a magyar őstötrénet régészeti kutatása, Középkortörténeti tanulmányok 6, 261–306.
[85] TÜRK, A., 2011: A magyar és a szaltovói régészeti kultúrkör. Doktori értekezés. Szeged.
[86] VERDON, J., 2003: Volný čas ve středověku. Praha.
[87] VONDRÁKOVÁ, M., 1994: Malé Kosihy II. Antropologický rozbor pohrebiska z 10.–11. storočia. Nitra.
[88] WOLF, É., 2019: A Borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása. Budapest – Miskolc – Szeged.
[89] YEGÜL, F., 1992: Baths and Bathing in Classical Antiquity. London.
[90] https://www.zcm.cz/o-muzeu/novinky/projekt-epidemie-pandemie-archeologie-202208171603, cit. 14. 2. 2023.
[91] MITCHELL, P. D. et al., 2013: The intestinal parasites of King Richard III. The Lancet https://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736(13)61757-2/fulltext, cit. 12. 12. 2022.