Title: Drevené sudy a ich využitie pri skladovaní nápojov a potravín (stredoveké Uhorsko)
Variant title:
- Wooden barrels and their use in storing liquids and foodstuffs (medieval Hungary)
- Holzfässer und ihre Nutzung bei der Lagerung von Getränken und Lebensmitteln (im mittelalterlichen Ungarn)
Source document: Archaeologia historica. 2018, vol. 43, iss. 1, pp. 247-263
Extent
247-263
-
ISSN0231-5823 (print)2336-4386 (online)
Persistent identifier (DOI): https://doi.org/10.5817/AH2018-1-13
Stable URL (handle): https://hdl.handle.net/11222.digilib/138131
Type: Article
Language
Summary language
License: Not specified license
Notice: These citations are automatically created and might not follow citation rules properly.
Abstract(s)
Cieľom nášho príspevku je poukázať na využitie drevených sudov v stredovekom Uhorsku. Vyrábali sa z tvrdého dreva a boli stiahnuté obručami z prútia. Kovové obruče sa začali sporadicky používať na začiatku 16. storočia. Sudy produkovali debnári vo veľkých počtoch, dopyt po nich bol v stredoveku mimoriadne veľký. Slúžili na skladovanie alebo prepravu najpoužívanejších druhov nápojov a potravín. Najčastejšie v nich bolo uchovávané víno, vinohradníci sa bez nich nemohli zaobísť. Oveľa menej sa spomínalo uskladnené pivo a najmenej ocot a olej. Z pevných látok do sudov nakladali obilie a múku, ryby, včelí med a vosk, kamennú soľ, kyslú kapustu, ovocie a ďalšie plody, tuk, syr a semená rôznych rastlín. Sudy tvorili dôležitú výbavu hradov aj preto, lebo slúžili na skladovanie vojenských potrieb: smoly a živice, gúľ do diel alebo pušiek, šípov, no predovšetkým troch látok potrebných k výrobe pušného prachu – síry, sanitry a dreveného uhlia.
This contribution discusses the use of wooden barrels in medieval Hungary. Barrels were made of hard wood and were held together by wicker hoops. Metal hoops started to be sporadically used in the early 16th century. Barrels were made by barrel-makers in large quantities as the demand in the Middle Ages was enormous. They were used for the storage and transport of the most widespread liquids and foodstuffs. Barrels were typically used for storing wine and were indispensable for winemakers. Beer was stored in barrels less often, and vinegar and oil even less so. With solid foodstuffs, barrels were used for storing crops and flour, as well as fish, honey and beeswax, rock salt, cabbage, fruits, nuts and berries, fat, cheese and seeds of a variety of plants. Barrels were important part of castle equipment as they also served to store military and defence essentials such as pitch and bitumen, cannon balls, bullets, arrows and, first and foremost, three substances needed for the production of gunpowder: sulphur, saltpetre and wood coal.
References
[1] ÁBEL, J., 1884: Műtörténeti adatok a XV. és XVI. századból, Magyar Történelmi Tár 7, 525–546.
[2] AKO: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II/2–3, 1272–1290 (Szentpétery, I., ed.). Budapest 1961.
[3] BARACZKA, I., 1966: A budai Nádasdy-ház számadása, 1530. IX. 30–1531. I. 13. In: Tanulmányok Budapest Múltjából 17, 247–272. Budapest.
[4] BAUM, H.-P., 1999: Böttcher. In: Lexikon des Mittelalters. Studienausgabe. 2. Band, 490–492. Stuttgart – Weimar.
[5] BCsL: A Balassa család levéltára 1193–1526 (Borsa, I., ed.). Budapest 1990.
[6] BOL: Budapest történetének okleveles emlékei III, 1382–1439 (Kumorovitz, L. B., ed.). Budapest 1987.
[7] BORSA, I., 1986: A szenyéri várkastély öt leltára a XVI. századból. Forrásközlemény. In: Somogy megye múltjából – Levéltári évkönyv 17, 73–85. Kaposvár.
[8] CDA: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus I, 1001–1235 (Wenzel, G., ed.). Pest 1860.
[9] CDH: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis IV/2 (Fejér, G., ed.). Budae 1829.
[10] CDP: Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum. Magyaroszág melléktartományainak oklevéltára 4: Banatus castrum et oppidum Jajcza, 1450–1527 (Thallóczy, L.–Horváth, S., edd.). Budapest 1915.
[11] CIDLINSKÁ, L., 1989: Gotické krídlové oltáre na Slovensku. Bratislava.
[12] DIVALD, K.–IVÁNYI, B., 1927: Az eperjesi Szent Miklós-templom. In: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 4, 1924–1926 (Petrovics, E., ed.), 30–70. Budapest.
[13] EHP: Estei Hippolit püspök egri számadáskönyvei: 1500–1508. A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 4 (Kovács, P., ed.). Eger 1992.
[14] EVI: Adatok Eperjes város középkori iskolaügyének történetéhez (Iványi, B., ed.), Magyar Történelmi Tár 1911, 12, 67–88.
[15] EVJ: Eperjes szab. kir. város jegyzőkönyve II, 1424–1509 (Iványi, B., ed.), Magyar Történelmi Tár 1909, 10, 161–183.
[16] EVL I: Eperjes szabad királyi város levéltára, 1245–1526 (Iványi, B., ed.). Szeged 1931.
[17] EVL II: Eperjes szabad királyi város levéltára, 1245–1526 (Iványi, B., ed.). Szeged 1932.
[18] FCsO: A Frangepán család oklevéltára II, 1454–1527. Hamis oklevelek, 1209–1481 (Thallóczy, L.–Barabás, S., edd.). Budapest 1913.
[19] GULYÁS, L. Sz., 2014: Írott szabályok és íratlan normák a 15.–16. századi mezővárosi kereskedelem. In: Urbs – Magyar várostörténeti évkönyv 9. Normakövetés és normaszegés – Válogatás a norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból, 29–59. Budapest.
[20] GVO: Gyula város oklevéltára, 1313–1800 (Veress, E., ed.). Budapest 1938.
[21] GYULAI, É., 1996: Miskolc középkori topográfiája. Termelés és kereskedelem a középkori Miskolcon. In: Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Kubinyi, A., ed.), 165–364. Miskolc.
[22] HCsO: A Héderváry-család oklevéltára II (Závodszky, L., ed.). Budapest 1922.
[23] HOLUB, J., 1960: A bortermelés Zala megyében 1526 előtt. In: A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950–1960, 181–202. Zalaegerszeg.
[24] HORVAT, R., 1910: Hrvatske carine god. 1539, Vjesnik 12, 230–235.
[25] IVÁNYI, B., 1917: Jogtörténeti vonatkozások Eperjes város középkori számadáskönyveiben. In: Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik évfordulója ünnepére (Szentpétery, I., ed.), 243–262. Budapest.
[26] IVÁNYI, B., 1918: Eperjes Város középkori építkezései és építészei, 1. közlemény, A Múzeum és Könyvtári Értesítő 12, 112–127.
[27] JANOTKA, M.–LINHART, K., 1984: Zapomenutá řemesla: vyprávění o lidech a věcech. Praha.
[28] JANOTKA, M.–LINHART, K., 1987: Řemesla našich předků. Praha.
[29] KELLER, A., 1990: A Jánosréti mester és köre a művészettörténeti szakirodalomban, Ars Hungarica 2, 187–200.
[30] KEMÉNY, L., 1891: A reformáció Kassán. Oklevéltárral. Kassa.
[31] KERECSÉNYI, E. H., 1969: A népi méhészkedés története, formái és gyakorlata Nagykanizsa környékén. Budapest.
[32] KERNY, T., 1992: Kéziratos és rajzi dokumentumok a jánosréti templom berendezésének történetéhez, Ars Hungarica 1, 115–120.
[33] KIS, P.–PETRIK, I., 2008: Kiadatlan Árpád-kori oklevelek a főváros történetéhez, 1192–1298. In: Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére, 13–44. Budapest – Salgótarján.
[34] KOV: Középkori oklevelek Vas megyei levéltárakban. I. Regeszták a vasvári káptalan levéltárának okleveleiről (1130) 1212–1526 (Kóta, P., ed.). Szombathely 1997.
[35] KUBINYI, A., 1975: Budapest története a későbbi középkorban Buda elestéig (1541-ig). In: Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején, 7–240. Budapest.
[36] LUKAČKA, J., 2016: Matúš Čák Trenčiansky. Bratislava.
[37] MÁLYUSZ, E., 1971: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Budapest.
[38] MÁLYUSZ, E., 1929: A szlavóniai és horvátországi középkori pálos kolostorok oklevelei az Országos Levéltárban: negyedik közlemény, Levéltári Közlemények 7, 3–4, 278–311.
[39] MES: Monumenta Ecclesiae Strigoniensis II (Knauz, F.– Dedek, L. C., edd.). Strigonii 1882.
[40] MNL: Magyar Nemzeti Levéltár Budapest, Magyar Országos Levéltár, DL–DF collectio diplomatica Hungarica.
[41] MOLNÁR, I., 1975: A magyarországi pálosok "Zöld kódex"-ének Somogy megyei regesztái, Somogyi Múzeumok Közleményei 2, 217–233.
[42] MR: Magyar regesták. A Szepesi Káptalan, Jászai s Leleszi Conventek, Kassa és Sopron városok s több magánosok levéltáraiból s gyűjteményeiből II, 1228–1643 (Horváth, M., ed.), Magyar Történelmi Tár, 1862, 11, 125–196.
[43] NÓGRÁDY, Á., 1998: Mátyás kincsek a visegrádi vár 1490. évi leltárában. In: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére (Csukovits, E., ed.), 177–180. Budapest.
[44] OF: Okmánytár a Fuggerek magyarországi nagykereskedése és rézvállalatának történetéhez I (Wenzel, G., ed.), Magyar Történelmi Tár, 1882, 5, 622–669.
[45] PACKHEISER, M., 2008: Böttcher. In: Das alte Handwerk: Von Bader bis Zinngießer (Reith, R., ed.), 33–37. München.
[46] PÁSZTOR, J., 1970: A magyar katonai terminológia kialakulása. A hadi élet szavai Zrínyi Miklós koráig. A szerző 1968-ban elfogadott doktori disszertációja alapján készült dolgozat, Hadtörténelmi Közlemények 17, 4, 634–676.
[47] PLAČEK, M., 2017: Nejprve dvorec – nakonec pozdně renesanční dependencie – Kněžice /Knieschitz – zunächst ein Herrenhof – schließlich eine Dependance der Spätrenaissance, AH 42, 523–537.
[48] PLATINA, B., 1530: Von allen Speisen und Gerichten etc. Augsburg.
[49] ROTH, B., 1951: Das Seckauer Oblaywesen. In: Ergänzungsband 2/2. Festschrift zur Feier des 200-jährigen Bestandes des HHStA, 2. Bände (Santifaller, L., ed.), 197–225. Wien.
[50] SLIVKA, M., 2016: Poznámky k najnovšej historiografii o templároch, johanitoch a antonitoch na Slovensku, Kultúrne dejiny 7, 197–216.
[51] SVT: Sopron szabad királyi város története II/4. Különféle számadások és adójegyzékek 1454-től 1495-ig (Házi, J., ed.). Sopron 1936.
[52] SZÁVAY, Gy., 1896: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével. Győr.
[53] TRONNIER, C., 2015: Das Fass: "Der Container" des Mittelalters und der Frühen Neuzeit. In: BGH Freund (Bremer Geschichtenhaus), 3. März 2015, Der lebendige Blog zum lebendigen Museum im Bremer Schnoor. Dostupné z: https://freundeskreisbremergeschichtenhaus.wordpress.com/2015/03/03/das-fassder-container-des-mittelalters-und-der-fruhen-neuzeit/, cit. 26. 11. 2017.
[54] VÁLKA, M., 2014: Homo faber. Tradiční zemědělství a lidová výroba. Brno.
[55] VER: Veszprémi regeszták, 1301–1387 (Kumorovitz, L. B., ed.). Budapest 1953.
[56] WITTHÖFT, H., 1999: Faß. In: Lexikon des Mittelalters. Studienausgabe, 4. Band, 303. Stuttgart – Weimar.
[57] ZsO I: Zsigmondkori oklevéltár I, 1387–1399 (Mályusz, E., ed.). Budapest 1951.
[58] ZsO IV: Zsigmondkori oklevéltár IV, 1413–1414 (Mályusz, E., ed.). Budapest 1994.
[59] ZsO V: Zsigmondkori oklevéltár V, 1415–1416 (Mályusz, E., ed.). Budapest 1997.
[60] ZsO VII: Zsigmondkori oklevéltár VII, 1419–1420 (Mályusz, E., ed.). Budapest 2001.
[61] ZsO VIII: Zsigmondkori oklevéltár VIII, 1421 (Borsa, I., ed.). Budapest 2003.
[62] ZVT: Zala vármegye története. Oklevéltár 2, 1364–1498. Budapest 1890.
[2] AKO: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II/2–3, 1272–1290 (Szentpétery, I., ed.). Budapest 1961.
[3] BARACZKA, I., 1966: A budai Nádasdy-ház számadása, 1530. IX. 30–1531. I. 13. In: Tanulmányok Budapest Múltjából 17, 247–272. Budapest.
[4] BAUM, H.-P., 1999: Böttcher. In: Lexikon des Mittelalters. Studienausgabe. 2. Band, 490–492. Stuttgart – Weimar.
[5] BCsL: A Balassa család levéltára 1193–1526 (Borsa, I., ed.). Budapest 1990.
[6] BOL: Budapest történetének okleveles emlékei III, 1382–1439 (Kumorovitz, L. B., ed.). Budapest 1987.
[7] BORSA, I., 1986: A szenyéri várkastély öt leltára a XVI. századból. Forrásközlemény. In: Somogy megye múltjából – Levéltári évkönyv 17, 73–85. Kaposvár.
[8] CDA: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus I, 1001–1235 (Wenzel, G., ed.). Pest 1860.
[9] CDH: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis IV/2 (Fejér, G., ed.). Budae 1829.
[10] CDP: Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum. Magyaroszág melléktartományainak oklevéltára 4: Banatus castrum et oppidum Jajcza, 1450–1527 (Thallóczy, L.–Horváth, S., edd.). Budapest 1915.
[11] CIDLINSKÁ, L., 1989: Gotické krídlové oltáre na Slovensku. Bratislava.
[12] DIVALD, K.–IVÁNYI, B., 1927: Az eperjesi Szent Miklós-templom. In: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 4, 1924–1926 (Petrovics, E., ed.), 30–70. Budapest.
[13] EHP: Estei Hippolit püspök egri számadáskönyvei: 1500–1508. A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 4 (Kovács, P., ed.). Eger 1992.
[14] EVI: Adatok Eperjes város középkori iskolaügyének történetéhez (Iványi, B., ed.), Magyar Történelmi Tár 1911, 12, 67–88.
[15] EVJ: Eperjes szab. kir. város jegyzőkönyve II, 1424–1509 (Iványi, B., ed.), Magyar Történelmi Tár 1909, 10, 161–183.
[16] EVL I: Eperjes szabad királyi város levéltára, 1245–1526 (Iványi, B., ed.). Szeged 1931.
[17] EVL II: Eperjes szabad királyi város levéltára, 1245–1526 (Iványi, B., ed.). Szeged 1932.
[18] FCsO: A Frangepán család oklevéltára II, 1454–1527. Hamis oklevelek, 1209–1481 (Thallóczy, L.–Barabás, S., edd.). Budapest 1913.
[19] GULYÁS, L. Sz., 2014: Írott szabályok és íratlan normák a 15.–16. századi mezővárosi kereskedelem. In: Urbs – Magyar várostörténeti évkönyv 9. Normakövetés és normaszegés – Válogatás a norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból, 29–59. Budapest.
[20] GVO: Gyula város oklevéltára, 1313–1800 (Veress, E., ed.). Budapest 1938.
[21] GYULAI, É., 1996: Miskolc középkori topográfiája. Termelés és kereskedelem a középkori Miskolcon. In: Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Kubinyi, A., ed.), 165–364. Miskolc.
[22] HCsO: A Héderváry-család oklevéltára II (Závodszky, L., ed.). Budapest 1922.
[23] HOLUB, J., 1960: A bortermelés Zala megyében 1526 előtt. In: A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950–1960, 181–202. Zalaegerszeg.
[24] HORVAT, R., 1910: Hrvatske carine god. 1539, Vjesnik 12, 230–235.
[25] IVÁNYI, B., 1917: Jogtörténeti vonatkozások Eperjes város középkori számadáskönyveiben. In: Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik évfordulója ünnepére (Szentpétery, I., ed.), 243–262. Budapest.
[26] IVÁNYI, B., 1918: Eperjes Város középkori építkezései és építészei, 1. közlemény, A Múzeum és Könyvtári Értesítő 12, 112–127.
[27] JANOTKA, M.–LINHART, K., 1984: Zapomenutá řemesla: vyprávění o lidech a věcech. Praha.
[28] JANOTKA, M.–LINHART, K., 1987: Řemesla našich předků. Praha.
[29] KELLER, A., 1990: A Jánosréti mester és köre a művészettörténeti szakirodalomban, Ars Hungarica 2, 187–200.
[30] KEMÉNY, L., 1891: A reformáció Kassán. Oklevéltárral. Kassa.
[31] KERECSÉNYI, E. H., 1969: A népi méhészkedés története, formái és gyakorlata Nagykanizsa környékén. Budapest.
[32] KERNY, T., 1992: Kéziratos és rajzi dokumentumok a jánosréti templom berendezésének történetéhez, Ars Hungarica 1, 115–120.
[33] KIS, P.–PETRIK, I., 2008: Kiadatlan Árpád-kori oklevelek a főváros történetéhez, 1192–1298. In: Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére, 13–44. Budapest – Salgótarján.
[34] KOV: Középkori oklevelek Vas megyei levéltárakban. I. Regeszták a vasvári káptalan levéltárának okleveleiről (1130) 1212–1526 (Kóta, P., ed.). Szombathely 1997.
[35] KUBINYI, A., 1975: Budapest története a későbbi középkorban Buda elestéig (1541-ig). In: Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején, 7–240. Budapest.
[36] LUKAČKA, J., 2016: Matúš Čák Trenčiansky. Bratislava.
[37] MÁLYUSZ, E., 1971: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Budapest.
[38] MÁLYUSZ, E., 1929: A szlavóniai és horvátországi középkori pálos kolostorok oklevelei az Országos Levéltárban: negyedik közlemény, Levéltári Közlemények 7, 3–4, 278–311.
[39] MES: Monumenta Ecclesiae Strigoniensis II (Knauz, F.– Dedek, L. C., edd.). Strigonii 1882.
[40] MNL: Magyar Nemzeti Levéltár Budapest, Magyar Országos Levéltár, DL–DF collectio diplomatica Hungarica.
[41] MOLNÁR, I., 1975: A magyarországi pálosok "Zöld kódex"-ének Somogy megyei regesztái, Somogyi Múzeumok Közleményei 2, 217–233.
[42] MR: Magyar regesták. A Szepesi Káptalan, Jászai s Leleszi Conventek, Kassa és Sopron városok s több magánosok levéltáraiból s gyűjteményeiből II, 1228–1643 (Horváth, M., ed.), Magyar Történelmi Tár, 1862, 11, 125–196.
[43] NÓGRÁDY, Á., 1998: Mátyás kincsek a visegrádi vár 1490. évi leltárában. In: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére (Csukovits, E., ed.), 177–180. Budapest.
[44] OF: Okmánytár a Fuggerek magyarországi nagykereskedése és rézvállalatának történetéhez I (Wenzel, G., ed.), Magyar Történelmi Tár, 1882, 5, 622–669.
[45] PACKHEISER, M., 2008: Böttcher. In: Das alte Handwerk: Von Bader bis Zinngießer (Reith, R., ed.), 33–37. München.
[46] PÁSZTOR, J., 1970: A magyar katonai terminológia kialakulása. A hadi élet szavai Zrínyi Miklós koráig. A szerző 1968-ban elfogadott doktori disszertációja alapján készült dolgozat, Hadtörténelmi Közlemények 17, 4, 634–676.
[47] PLAČEK, M., 2017: Nejprve dvorec – nakonec pozdně renesanční dependencie – Kněžice /Knieschitz – zunächst ein Herrenhof – schließlich eine Dependance der Spätrenaissance, AH 42, 523–537.
[48] PLATINA, B., 1530: Von allen Speisen und Gerichten etc. Augsburg.
[49] ROTH, B., 1951: Das Seckauer Oblaywesen. In: Ergänzungsband 2/2. Festschrift zur Feier des 200-jährigen Bestandes des HHStA, 2. Bände (Santifaller, L., ed.), 197–225. Wien.
[50] SLIVKA, M., 2016: Poznámky k najnovšej historiografii o templároch, johanitoch a antonitoch na Slovensku, Kultúrne dejiny 7, 197–216.
[51] SVT: Sopron szabad királyi város története II/4. Különféle számadások és adójegyzékek 1454-től 1495-ig (Házi, J., ed.). Sopron 1936.
[52] SZÁVAY, Gy., 1896: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével. Győr.
[53] TRONNIER, C., 2015: Das Fass: "Der Container" des Mittelalters und der Frühen Neuzeit. In: BGH Freund (Bremer Geschichtenhaus), 3. März 2015, Der lebendige Blog zum lebendigen Museum im Bremer Schnoor. Dostupné z: https://freundeskreisbremergeschichtenhaus.wordpress.com/2015/03/03/das-fassder-container-des-mittelalters-und-der-fruhen-neuzeit/, cit. 26. 11. 2017.
[54] VÁLKA, M., 2014: Homo faber. Tradiční zemědělství a lidová výroba. Brno.
[55] VER: Veszprémi regeszták, 1301–1387 (Kumorovitz, L. B., ed.). Budapest 1953.
[56] WITTHÖFT, H., 1999: Faß. In: Lexikon des Mittelalters. Studienausgabe, 4. Band, 303. Stuttgart – Weimar.
[57] ZsO I: Zsigmondkori oklevéltár I, 1387–1399 (Mályusz, E., ed.). Budapest 1951.
[58] ZsO IV: Zsigmondkori oklevéltár IV, 1413–1414 (Mályusz, E., ed.). Budapest 1994.
[59] ZsO V: Zsigmondkori oklevéltár V, 1415–1416 (Mályusz, E., ed.). Budapest 1997.
[60] ZsO VII: Zsigmondkori oklevéltár VII, 1419–1420 (Mályusz, E., ed.). Budapest 2001.
[61] ZsO VIII: Zsigmondkori oklevéltár VIII, 1421 (Borsa, I., ed.). Budapest 2003.
[62] ZVT: Zala vármegye története. Oklevéltár 2, 1364–1498. Budapest 1890.